Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 92 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-92
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kovács Eszter

2013. június 10.

Parádés volt a színjátszó fesztivál
Népes tömeg, szülők, nagymamák és nagytaták várták a színjátszó csoportokat szombaton a székelyudvarhelyi Siculus Ifjúsági Házban: az Udvarhelyi Fiatal Fórum és a Székelyföldi Legendárium rendezte tizenkettedik Amatőr Színjátszó Fesztivál legendázó kis fellépői elsöprő sikert arattak.
Összesen kilenc színjátszó csoport jelentkezett a már hagyományos udvarhelyi fesztiválra, a helybéliek mellett Oroszhegyről, Székelyderzsről, Marosvásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Máréfalváról, Zetelakáról és Székelyszáldobosról. Az ismert székelyföldi legendák egyedi feldolgozásait láthatta a nagyérdemű: a Móra Ferenc Általános Iskola Dömdödöm elnevezésű színjátszó csoportja bábokkal mutatta be a Firtos és a Likaskő legendáját, a parajdi Rapsonné unokái Áprily Lajos Mese a vár alatt című verses meséjét vitték színre, de megelevenedett a színpadon a Szent György-legenda és Csihán királyfiú is, illetve megtudtuk, hogyan kapta egy szál dobosáról nevét Székelyszáldobos. A közönség sokat és nagyokat nevetett, a színpadon pedig valódi színészi tehetségek is bemutatkoztak. A szünetben fagylaltkóstolás volt: a küküllőkeményfalvi Aticream Rt. Zete kedvence nevű legendás jégkrémét osztogatták a szervezők kicsiknek és nagyoknak.
Az eredményhirdetést megelőzően a Tóth Árpád színművész, rendező, Kudelász Nóbel, a Székelyföldi Legendárium kötet szerkesztője, Szűcs-Olcsváry Gellért, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház színésze és a Székelyföldi Legendárium animációs film főhősének hangját kölcsönző Baricz Gergő alkotta zsűri értékelte a fellépéseket, illetve szakmai tanácsokkal látta el az ifjú színészpalántákat. A legjobb legendafeldolgozásnak a székelyszáldobosi Bikficek Egy szál dobos című előadása bizonyult, a legjobb díszletért járó díjat a Csiribiri Társulat kapta, a legjobb jelmezek Rapsonné unokáié voltak, a legjobb csoportos alakítást a marosvásárhelyi K. O. Média, míg a legjobb egyéni alakítást, a vásárhelyi csapat tagja, Köble Nóra nyújtotta. A zsűri különdíjakat is osztott: a legeredetibb szöveg elismerést a ZetEmberkék nyerték, valamint különdíjban részesült nagyszerű bábelőadásáért a Dömdödöm bábcsoport is, illetve a Székelyföldi Legendárium jóvoltából minden részt vevő csoport legendatérképet kapott ajándékba.
Kovács Eszter
szekelyhon.ro

2013. június 13.

Teret hódít az alkalmazott művészet
Tízéves a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem grafikai tanszéke, a jeles alkalomból belföldön elsőként Székelyudvarhelyen mutatták be a hallgatók munkáiból rendezett tárlatot. A harminc alkotásból álló kiállítást szerdán délután nyitották meg a Művelődési Házban, a munkák június 20-áig tekinthetők meg.
A Partiumi Keresztény Egyetem grafika szakának jubileumát megfelelő galéria hiányában nem tudták Nagyváradon megtartani, így a tízéves évfordulót először Debrecenben ülték meg – magyarázta Újvárossy László, az egyetem professzora. „Örülünk, hogy eljöhettünk Udvarhelyre, ahol nemcsak megfelelő kiállítótér, de egy olyan befogadó közönség is van, amely a kortárs és a modern művészetet nagyon kedveli. Célunk volt Székelyföldön kezdeni ezt a kiállítássorozatot, mert továbbra is számítunk a helybéli tehetséges fiatalokra, akiknek száma az utóbbi két évben megcsappant: három éve hatvan százalékban székely diákjaink voltak, ezzel szemben most az arány visszaesett harminc százalékra, ellenben kezd nőni a magyarországiak száma” – magyarázta. A kiállítássorozat nem titkolt célja tehát az új hallgatók toborzása is.
Újvárossy a továbbiakban részletesen ismertette a tervező-grafika szak ismérveit, mondván: az alapképzés hároméves, mely mesterképzéssel is kiegészült, ez utóbbit főként azok figyelmébe ajánlja, akik oktatókká szeretnének válni. „Tervünk egy fotó-videó szak indítása is, ezáltal a hagyományos tervező-grafikai képzést kiegészítenénk alkalmazott grafikai szakkal is. Továbbá azon vagyunk, hogy úgy alakítsuk ki az egyetemi struktúrát, hogy ne csak szolgálati anyaggal bírjon, hanem a tudás mellett egyéni kutatások is megszülessenek” – tette hozzá.
A jelenlegi, harminc alkotásból álló tárlaton elsősorban a tervező-grafika szakos hallgatók munkái láthatók, de helyet kapott rajzfilmes bemutatóanyag, illetve olyan munkák is, amelyek inkább a vizuális kommunikációhoz, a fotográfiához köthetők, továbbá társadalmi problémák (például a devecseri vörösiszap-katasztrófa kapcsán) vagy kulturális jellegű események tiszteletére (mint a holland dizájn századik évfordulója alkalmából) készült plakátok, valamint diplomamunkák és nature artos kísérletek is a kiállítás részét képezik. „A munkák nagyobb részt megrendelésre készültek, hisz pedagógiai stratégiánk része, hogy a hallgatók már az alapképzés során megismerkedjenek a megrendelők rigolyáival, stílusaival, igényeivel” – fűzte hozzá.
Az est második részében az 55. Velencei Képzőművészeti Biennálén készült filmes anyagot tekinthették meg a részvevők, amely nemcsak ezért volt páratlan alkalom, mert a november 20-áig nyitva tartó biennáléra keveseknek van lehetőségük eljutni, hanem mert az eseményen több éve zsűritagként is részt vevő Újvárossy László a kortárs művészeti világ kulisszái mögé is betekintést nyújtott.
Kovács Eszter
Szekelyhon.ro

2013. június 23.

„Sütő András szobra áll mindenütt, ahol magyarul beszélnek”
A Sütő András Baráti Társaság székelyudvarhelyi tagjainak és az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kezdeményezésére, illetve számos irodalombarát támogatásával vasárnap délután, az országban elsőként Székelyudvarhelyen avatták fel Sütő András szobrát.
Vasárnap délután kettős könyvbemutatóval vette kezdetét a székelyudvarhelyi Sütő András-szobor avatóünnepsége, majd a Nyáresti medvenézőben című Sütő-mű alapján készített film vetítése után a népes tömeg a Művelődési Ház mellett már álló, ám még lepelbe borított szoborhoz vonult.
A magyar himnusz eléneklése után Székelyudvarhely polgármestere, Bunta Levente mondta el köszöntőbeszédét. „Szobrot emeltünk annak az embernek, aki nem csupán szóval, gondolattal, hanem akár élete árán is hajlandó volt védelmezni, oltalmazni jogainkat. Műveiben bizonyította, számára az igazmondás erkölcsi kötelesség minden időben” – hangsúlyozta az elöljáró. Folytatásként Gálfalvi Zsolt irodalomtörténész osztotta meg ünnepi gondolatait, mondván: habár az udvarhelyi Sütő András első szobra Erdélyben, de ha az irodalom világában gondolkodunk, akkor mindnyájan tudjuk azt, hogy Sütő András szobra már rég áll Erdélyben és mindenütt, ahol magyarul beszélnek és olvasnak. „Ez a szobor nem fémből, bronzból, gipszből készült, hanem szavakból, gondolatokból és nem utolsó sorban abból a magatartásból épült ki, amelyet Sütő András alakított ki olvasóinak, nézőinek százezreiben” – fejtette ki.
A továbbiakban az íróról és a barátról emlékezett meg Nagy Pál, a Sütő András Baráti Társaság marosvásárhelyi elnöke, illetve felszólat Lőrincz György, a szoboravatás egyik megszervezője. Folytatásként Zetelaka község polgármestere, Nagy Attila mondta el ünnepi beszédét, kiemelvén: Sütő András a kölcsönös tisztelet és szeretet jegyében volt Zetelaka egyetlen díszpolgára, valamint kifejezte abbéli reményét is, hogy a közeljövőben a község is méltó emléket állíthat majd az írófejedelemnek. Az ünnepségen felszólalt még Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, valamint Ferenczy Ferenc, a Sütő András Baráti Társaság székelyudvarhelyi tagja, a szoboravatás kezdeményezője. A történelmi egyházak képviselőinek áldása után a leleplezett mellszobrot megkoszorúzták a jelenlévők, a Székely Dalegylet Férfikórusának a közreműködésével az ünnepség a székely himnusz és a Szózat eléneklésével zárult.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro

2013. augusztus 19.

Ünneplőbe öltöztek a lelkek
Közel egy évvel elkészülte után, augusztus 17-én, szombaton nagyszabású népünnepély részeként avatták fel és szentelték meg az udvarhelyszéki Gordon-tetőn álló Jézus Szíve kilátót. Az impozáns, Kelet-Európa legnagyobb Krisztus-ábrázolásának számító szobor civil kezdeményezés révén, közösségi összefogással valósult meg.
A bogárfalvi Protemp Alapítvány kezdeményezésére létrejött Jézus Szíve kilátó tavaly novemberre készült el, a szobor talapzatának utómunkálatai, valamint a térrendezés miatt az avatóünnepség idén nyárra halasztódott. Szombaton délelőtt több mint kétezren, helybéliek és külföldiek zarándokoltak ki Gordon tetejére: a szentmisével egybekötött felavatást, megszentelést ft. Tamás József püspök végezte.
Egy álom valósult meg a szombati ünnepségen, jegyezte meg Tamás József püspök. „Érdekes az, hogy a közvéleményt ez az alkotás megosztotta, mint ahogyan a történelem folyamán magának az Úr Jézusnak a személye is megosztotta az emberiséget, hiszen őróla már jövendölte Simeon a jeruzsálemi templomban: jel lesz, amelynek sokan ellene mondanak. Az idő majd eldönti, hogy a kilátó ügyében kinek volt, vagy kinek van igaza. Azt kérjük, és azt kívánjuk a jó Istentől, hogy tegye olyan jelképpé ennek a vidéknek ezt az alkotást, mint amilyen az Eiffel-torony Párizsnak, hogy Székelyföldünknek és ennek a vidéknek igazi zarándokhelyévé váljon” – mondta.
A néhai Magyari Árpád, a Protemp Alapítvány elnökének, a szoborállítás kezdeményezőjének felkérésére Oláh Dénes, marosvásárhelyi főesperes tartotta a szentbeszédet. „Mindaz, ami sajtóvitaként ennek az alkotásnak a megáldását megelőzte, esetleg még követni is fogja, teljes mértékben visszaigazolja azt, hogy Jézus Krisztus a múltban, ma és a jövőben is az ellentmondás jele lesz, volt, marad” – jelentette ki. Folytatásként egy, Márk és János evangélisták által is – némi eltéréssel – megörökített bibliai jelenetet idézett: a betániai vacsorát, ahol egy bűnösnek nevezett asszony Simon farizeus házában 300 dénárt érő olajjal kente meg Jézus lábait. „Mindaz, amit a hívő szeretet immár kettőezer éve templomokra, képekre, szobrokra és terekre áldozott, vagy ha úgy tetszik, pazarolt, az valójában nem más, mint a betániai bűnös nő 300 dénárt érő szeretetvallomásának megismétlése térben, időben és anyagban. Csupán ennyi akar lenni ez a megáldott alkotás is, és ettől ilyen lenyűgöző” – fűzte hozzá.
A Jézus Szíve kilátó arra hivatott, hogy „eszünkbe juttassa azt a valakit, akinek annyira fontosak voltunk, hogy emberré lett, 33 éven át osztozott emberi sorsunkban, majd iszonyatos kínok között meghalt mindannyiunkért a golgotai kereszten”, tette hozzá végül.
A szentmisét követően Kovács Lehel, Farkaslaka község polgármestere osztotta meg ünnepi gondolatait. „Itt, a Gordon tetején áll a Jézus Szíve-kilátó, melyet egyszerű, civil emberek álmodtak meg. Egyszerű emberek, de nagy emberséggel, akik nap mint nap érezték az isteni gondviselést. Érezték, hogy Jézus vigyáz ránk a Gordon-tetőről. És vigyázott ránk 2005-ben is, amikor még ismeretlen összefogással építette újjá a községet a mi kicsi közösségünk. Itt a Gordon tetején és a Nyikó völgyében az álmok valóra válnak. A leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik, úgy gondolom, hogy a kilátónak kimagaslóan nagy szerepe lesz közösségünk megismertetésében, bemutatásában és fellendülésében is” – jelentette ki, majd köszönetet mondott a Mária rádiónak, hogy élő közvetítéssel Erdély-szerte hirdették a helybéliek ünnepét. Az esemény meghívottja volt még Soltész Miklós, magyarországi szociális és családügyért felelős államtitkár, illetve Csige Sándor, Magyarország csíkszeredai vezető konzulja.
A nagyszabású ünnep zárásaként a szervezők kulturális műsorral kedveskedtek a jelenlévőknek, melyen az Ave Rosa Szentlélek bogárfalvi egyházi kórus, a farkaslaki Zeng a magasság kórus, Sebestyén Hunor színművész és a malomfalvi Százszorszép énekkar is közreműködött.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro

2013. december 15.

„Az irodalom egyetlen haszna, hogy élni segít”
A székelyudvarhelyi G. Café érdeme, hogy az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) a Küküllő menti várost tartotta érdemesnek díjkiosztó gálája helyszínéül választani, de a Szentimre utcai kultúrkocsma talán nagyobb érdeme, hogy színvonalas kultúrkínálatával értő, befogadó közönséget sikerült kinevelnie. A szombaton este tartott eseményen a díjazottak mellett számos más, a jelenkori irodalomban és irodalomért tevékenykedő meghívottal ismerkedhetett meg vagy találkozhatott újból a nagyérdemű.
Nem csak zenei programokban volt gazdag az év a G. Caféban, hisz az elmúlt hónapokban a jelenkori irodalom olyan nagyjai vonultak fel a kultúrkocsmában, mint Bodor Ádám, François Bréda, Kányádi Sándor, Laczkfi János, Grecsó Krisztián, vagy legutóbb Esterházy Péter. Az esztendő mintegy megkoronázásaként az E-MIL szombaton este a kávézóban tartotta tizenegyedik díjkiosztó gáláját.
A G. Café irodalmi estjeinek hagyományos házigazdája, Murányi Sándor Olivér író ezúttal László Noémi költőnek, az E-MIL elnökének engedte át a mikrofont. „Az Erdélyi Magyar Írók Ligája hagyományosan minden évben kiosztotta az E-MIL Méhes György Nagydíjat és az E-MIL Méhes György Debütdíjat. Idén a szervezetben történtek jónak nem nevezhető dolgok, melyeknek jó következménye viszont az volt, hogy megjelent négy új díj vers, próza, irodalomtudomány és -kritika, valamint gyermekirodalom kategóriákban” – mondta el bevezetésként.
Az est első felében a díjazottakkal és a díjnyertes kötetekkel – Király László költő Készülődés Pazsgába című, Szántai János költő, író, producer, forgatókönyvíró A jó, a rossz, a csúnya és egyéb mesebeli párbajok című, valamint Molnár Vilmos prózaíró Az ördög megint Csíkban című kötetével – ismerkedhettek meg a részvevők. Az E-MIL irodalomtudományért és -kritikáért járó díját dr. Fried Istvánnak adományozta, az udvarhelyiek által már jól ismert „tanár úr” azonban nem tudott részt venni az eseményen.
Milyen kell legyen az első mondat? – szegezte a kérdést a meghívottaknak László Noémi. Molnár Vilmos szerint igaznak, meghökkentőnek. „Az első mondat olyan, mint egy ígéret, kötelezi az írót, hogy a továbbiakban se okozzon csalódást az olvasónak” – fejtette ki. A vers lebegőbb, irreálisabb és egyben sűrítettebb is, mint a próza, Király László elmondta: ezért megtervezni azt nem lehet, a versnek nincs receptje.
Szántai János a filmbeli horogról beszélt, amin a néző, mint a hal, felakad, és a horgász, vagyis a rendező berántja a film világába. „A prózában, akárcsak a mesében, az első mondat valóban egy horogként funkcionál, arra ösztökéli az olvasót, hogy tovább olvasson. Jelen kötet esetében semmilyen problémám nem volt az első mondattal, tekintettel arra, hogy az valóban párban íródott meg, hisz Kristóf fiamnak volt egy olyan időszaka, amikor ontotta az első mondatokat. Szerintem minden apa vagy apaszerepben játszó férfi találkozik ezzel a szituációval. Ezek kiváló horgok voltak, az én munkám abban állt, hogy ezekből a magánmitológiákon túl jelentéstartalmú szövegek szülessenek” – mesélte a szerző.
A jó címekről és a „címbaromság” kihívásairól is szó esett, a beszélgetés vallomástételre késztette Molnár Vilmost: ezúton mondott köszönetet szerkesztőtársának, Lövétei Lázár Lászlónak, a Székelyföld irodalmi folyóirat főszerkesztőjének, aki díjnyertes kötetének címét adta. „Mással is volt ilyen, de azt már nem mondom el” – tette hozzá végül Molnár Vilmos.
A felolvasásokat követően Lakatos Mihály, a Balassi Intézet Sepsiszentgyörgyi Kulturális Központjának igazgatója köszöntötte a díjazottakat, két „szép mondattal” ajándékozva meg a hallgatóságot. „A díjak a múlandó embernek szólnak, a művek az örökkévalóságnak. És minden egyes mű egy szem abban a láncban, melyet magyar irodalomnak nevezünk” – hangsúlyozta Lakatos, Claude Roy francia költőt is idézvén, aki szerint az irodalom tökéletesen haszontalan, egyetlen haszna, hogy élni segít.
Méltató beszédet mondott még Zsidó Ferenc író, Fekete Vince költő és László Noémi, illetve Karácsonyi Zsoltnak, a kolozsvári Helikon folyóirat irodalmi szerkesztőjének Király Lászlóról írt laudációját, valamint Fried István köszönőlevelét hallhatta a közönség.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro

2013. december 23.

Tánc, közösség, karácsony
Amikor arról kérdezték, mi volt a szombat esti esemény célja, Both Aranka, a székelyudvarhelyi Kékiringó Néptánccsoport vezetője a címben felsorolt három szóban ragadta meg a Székelyföldi Filharmónia koncerttermében tartott évzáró előadás lényegét. Szombaton ünnepelt a Kékiringó apraja-nagyja: a néptánccsoport fennállásának tizenhatodik évfordulóját, hálát adván annak a megtartó és közösségformáló erőnek, mely mindezt lehetővé tette.
Tűt sem lehetett volna leejteni a zsúfolásig megtelt teremben: a Kékiringó Néptánccsoport évzáró műsorának kezdetén Szabó Attila műsorvezető, házigazda üdvözölte a részvevőket. „A közös ünneplésről faggattam Both Arankát, aki úgy fogalmazott, hogy a táncban benne van minden gondolat, érzés, melyeket nehéz lenne szavakba önteni” – mesélte a házigazda.
Az udvarhelyszéki nyitótáncot követően felcsíkit jártak a kékiringósok: a színpadot betöltő székely ruhás forgatagban több korosztály, az ötévestől a huszonévesig ropta egyszerre. A tánccsoport hagyományosan minden decemberben évértékelő, évbúcsúztató előadást tart, az esemény egyfajta bemutatása az adott évben tanult új táncoknak, de a végzős, érettségi előtt álló kékiringósok búcsúztatója is egyben.
Idén a Gyimesekben tartották nyári edzőtáborukat, az eltanult táncokat nem koreográfiába zárt formában, hanem szabadon, ún. mulatságként mutatták be a közönségnek. „A szokás szerint előbb játszva tanulják meg a különböző táncok alaplépéseit, majd ezek elsajátítása után születik meg egyik-másik koreográfia. Ezúttal a koreográfia elmaradt, igazi önfeledt, gyimesi mulatságot ropnak a gyerekek, fiatalok” – magyarázta Szabó Attila.
Az est során a „pelenkagyanús” aprócskák is bemutatkoztak, kedvenc népi gyermekjátékaikat járva el. A Kékiringó kiforrott táncosai magukban is színpadra léptek: egyebek közt moldvai és bonchidai táncrendet jártak, illetve a csapat kedvencét, kalotaszegit. „A kalotaszentkirályi tánctábor a csapat kedvence, és tavaly, a néptánccsoport tizenötödik születésnapján egyik kívánsága is teljesült, hisz kalotaszegi viseletet sikerült szerezniük” – tolmácsolta a műsorvezető.
A Kékiringó Néptánccsoportnak nemcsak kis és nagyobbacska, hanem már leköszönt tagjai is vannak, akik azonban évről évre visszajárnak. „A közösség, az együttlét, a családias hangulat, ezért jó ide visszajönni” – árulta el Bence Balázs, aki párjával, Máté Saroltával az egyetemi évek alatt is visszajár a Kékiringó berkeibe.
Mint az már hagyományos, az ünnepi műsort az éjszakába nyúló táncház követte. A talpalávalót a Kékiringó kedvenc és a vidék legkedvesebb zenekara, a Kedves Zenekar – Forró István, Román Hunor, Kedves Botond és Bíró Imre – húzta.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro

2014. január 19.

Zákonyi: átláthatónak kell lennie a választásnak
Székelyföldi körútjának részeként Székelyudvarhelyre látogatott Zákonyi Botond, Magyarország új bukaresti nagykövete. A diplomata elmondta: megbízása történelmi jelentőségű pillanattal függ össze, hisz az erdélyi magyarok először vehetnek részt a magyarországi választásokon. Zákonyi kiemelt feladatának tartja a szavazás átláthatóságának biztosítását, illetve a román fél megfelelő tájékoztatását.
Az október végén leköszönt Füzes Oszkár után Zákonyi Botond vette át Magyarország bukaresti nagykövetségének vezetését, a diplomata január 15-én adta át megbízólevelét Traian Băsescu államfőnek. Székelyföldi „udvariassági” körútjának utolsó állomása – Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kézdivásárhely és Maroshévíz után – Székelyudvarhely volt szombaton, ahol a város elöljáróival találkozott. „Két megyeszékhelyen és a fontos székelyföldi városokba tettünk látogatást, tanácselnökökkel, polgármesterekkel, a magyar politikai élet képviselőivel, illetve amennyire időm engedte, az akadémiai és tudományos élet képviselőivel találkoztunk. Egyelőre ezek a találkozók nem tárgyalások, céljuk inkább a kapcsolatfelvétel, ismerkedés, illetve kérések és kívánságok kölcsönös megfogalmazása” – magyarázta Zákonyi a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának vezetőségével folytatott beszélgetést követően.
A határon túli és az anyaországi magyarság számára 2014-et a magyar országgyűlési választások határozzák meg és ennek kiterjesztése a határon túli állampolgárokra. „Nagyon fontos az, hogy átlátható, a román hivatalosságok felé megnyugtatóan kommunikálható procedúra legyen a választás, illetve hogy annak demokratikus voltához semmiféle kétség ne férhessen. Erről is beszéltünk a székelyföldi magyar politikusokkal, illetve a technikai részletekről, az állampolgárság igénylésének elősegítéséről, a regisztrációs folyamatban való részvételről és magának a szavazásnak a folyamatáról” – sorolta a nagykövet.
Bőven lesz alkalom demokratikus jogainkkal élni
A regisztrációs folyamat apropóján hozzátette: a határon túli magyarság részvétele a tavaszi választásokon nem mennyiségi, inkább minőségi megközelítést igényel. „Ez egy különös helyzet a romániai magyar állampolgárok számára, hisz idén háromszor is szavazhatnak, a magyarországi, az Európai Parlamenti és az elnökválasztáson is. Ez demokratikus jogaik és lehetőségeik elég jelentős kiterjesztésének bizonyítéka, ami szerintem jó dolog. Én például szeretek szavazni, és arra biztatom az erdélyi magyarokat is, hogy éljenek a lehetőséggel, hogy a közeljövőt és a közéletet befolyásolni tudják” – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a politikától való elfordulás nemcsak a romániai magyar nemzeti közösségre jellemző, hanem egész Kelet-Közép-Európában érezhető. Zákonyi folytatásként elmondta: megbízatásának első tapasztalata, hogy jelentős változáson ment át a román társadalom és a román közbeszéd az elmúlt tíz évben, ezen „modernizálódással” a román politikai elitnek is lépést kellene tartania.
Fókuszban a határ menti magyarok
Az elkövetkező időszak terveivel kapcsolatosan a nagykövet megosztotta, a székelyföldi körút után a határ menti megyék meglátogatása szerepel a prioritási lista élén. „Az Európai Unió most elkezdődött következő költségvetési ciklusában nagy kérdés, hogy a határ menti magyarok lakta településeknek mennyi fog jutni. Ez a két ország együttműködésének keretében zajlik, de itt a megyéknek lesz nagy szerepük a pályázatokat összeállító szakírók mellett. Emiatt és az ott élő magyar közösségek miatt a határ menti megyék meglátogatása is nagyon fontos. Ugyanakkor reméljük, hogy Magyarországnak egyéb területeken is komoly lehetőségei vannak, lesznek, ha kereskedelemre, szállításra gondolok, akkor Konstancát sem lehet kihagyni, de ugyanígy fontos egyebek mellett a Bánság, Temesvár és Moldva. Ez egy soha véget nem érő kör, ahol az egyensúlyra is kell figyelni. Attól függetlenül, hogy az ember Székelyföldön érzi jól magát, dolgozni kell az ország többi részén is” – árulta el.
A MÜTF mint a Sapientia-rendszer része
A találkozás részeként Geréb László, a MÜTF gazdasági igazgatója, valamint Ilyés Ferenc tanulmányi és marketingigazgató az intézmény múltjáról és jelenéről, illetve a tervekről számolt be. „A munkaerőpiaci igényeknek megfelelően dolgozunk, most egy újabb képzést próbálunk indítani. Továbbá folyik az iskolának a Sapientia-rendszerbe való integrációja, elmondtuk ennek előnyeit és hátrányait is, reméljük, hogy az előnyök kihasználásában és a hátrányok elkerülésében támogatásra számíthatunk a nagykövetség részéről” – summázta a beszélgetést Geréb.
A találkozón részt vett Orbán Balázs, a Magyar Polgári Párt udvarhelyi önkormányzati képviselője is, aki a frakció tevékenysége mellett a pártnak a választásokra való regisztrációban nyújtott tanácsadási tevékenységéről is beszámolt.
A felsőfokú oktatást bővítenék
Zákonyi Botond szombaton Bunta Levente polgármesterrel is találkozott, mint a polgármesteri hivatal sajtóosztályának közleményéből kiderült: a városvezető gazdasági és kulturális városbemutatóját követően szó esett az együttműködési lehetőségekről az anyaországgal, európai uniós projektekről, a kettős állampolgárság és az autonómia kérdéséről, a helyi gazdaság fejlesztéséről, valamint a felsőfokú, egyetemi szintű oktatás bővítéséről Székelyudvarhelyen.
Kovács Eszter |
Székelyhon.ro,

2014. január 20.

Bőven vannak kifogások a hivatali lapkiadás terén
A székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testület MPP- és EMNP-frakciója közösen nyújt be óvást a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalhoz a tavaly elfogadott, az Udvarhelyi Média Kft. létrehozására vonatkozó tanácsi határozat ellen. A korlátolt felelősségű társaság feladatkörébe az udvarhelyi, valamint udvarhelyszéki polgármesteri hivatalok saját napilapjának kiadása és terjesztése tartozik, a lapkiadással kapcsolatosan az ellenzékiek elvi és gyakorlati kifogásokat is megfogalmaztak.
A tavalyi évzáró önkormányzati ülésről kivonultak az ellenzéki frakciók, az Udvarhelyi Média Kft. létrehozására vonatkozó 132. tanácsi határozatot a tizenegy tagú RMDSZ-frakció fogadta el. „A néppárti és az MPP-frakció elejétől fogva ellenezte a tervezet elfogadását, ezért nem meglepő, hogy partnerség született a két frakció között, hiszen úgy gondoljuk, hogy bizonyos helyi ügyek nem pártfüggők” – mondta el a Gálfi Árpáddal, az MPP frakcióvezetőjével tartott közös sajtótájékoztató apropóján Zakariás Zoltán, az EMNP-frakció vezetője.
A napokban benyújtandó óvást mindkét ellenzéki frakció minden tagja ellátta kézjegyével, benne a 132-es tanácsi határozattal kapcsolatos elvi és gyakorlati kifogásaikat fogalmazzák meg. „Nem helyes, hogy a sajtó a végrehajtó és döntéshozó hatalom hatáskörébe tartozzon, hisz ennek függetlennek kellene lennie, hogy gyakorolhassa civil kontroll feladatát” – magyarázta Zakariás, kiemelve: nem elfogadható érv vagy indok, hogy Udvarhelyen már van politikai szervezet által fenntartott sajtótermék.
Az ellenzékiek ugyanakkor kifogásolják, hogy semmiféle konkrét elképzelés nem született arra vonatkozóan, hogy a létrehozandó napilap hosszú távon hogyan lenne fenntartható. „A tavalyi költségvetésben 300 ezer lejes összeg volt elkülönítve erre a célra, viszont arról semmit nem tudni, hogy a lap fenntartása ezen felül mennyi pénzt fog felemészteni” – fejtette ki. Zakariás szerint nem véletlen egybeesés, hogy egyazon önkormányzati ülésen döntött a többség a helyi adók és illetékek megemeléséről, illetve az Udvarhelyi Média Kft. létrehozásáról. Hozzátette: ha a kezdőtőke összegét nem különítik el a kft. számára, el lehetett volna kerülni a helyi adók idei emelését.
„Nincs fölösleges pénz, amit napilapra lehetne kidobni”
Gálfi Árpád felelevenítette: a decemberi ülésről azért vonultak ki az ellenzéki frakciók, mert az adóemelést követő újabb, az udvarhelyieket terhelő határozat elfogadásában nem kívántak részt venni. „Udvarhelyen nincs szükség egy napilapra, melyben a polgármester önmagát fényezi. Mint azt már megszoktuk, az ügyben nem volt érdemi tárgyalás a frakciók között. Meggyőződésünk, hogy Udvarhelyen egyáltalán nincs szükség még egy napilapra, melynek fenntartása az udvarhelyiek zsebét terhelné. Nincs fölösleges pénz, amit ilyen célra lehetne kidobni” – mondta a polgáriak frakciójának vezetője. Az ellenzékiek törvénytelennek tartják a tanácsi határozatot, mondván: önkormányzati tulajdonról lévén szó, a kft. létrehozásának megszavazásához kétharmados többségre lett volna szükség.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

2014. február 6.

Autonómia: nem csak párbeszéd, közösségi akarat is szükséges
Autonómia Udvarhelyországban címmel rendezett nyílt fórumot csütörtök délután a Székely Nemzeti Tanács székelyudvarhelyi szervezete.
Az eseményen szerény számú, de annál aktívabb közönség jelent meg. Mint Izsák Balázs, az SZNT elnöke, az est meghívottja elmondta: a szervezet autonómiatörekvéseiben támogatja a székely székek mint közigazgatási egységek megtartását, ebből az elgondolásból született az esemény címadó „Udvarhelyország” kifejezése.
A beszélgetést moderáló Thamó Csaba, az SZNT udvarhelyszéki elnökének felvetésére Izsák elmondta: a március 10-ei, Marosvásárhelyen tartott Székely Szabadság Napján benyújtott székelyföldi autonómiatervezettel kapcsolatosan „nem voltak illúziói”. „A tervezet a romániai társadalmi párbeszéd legmagasabb helyére, a román parlament asztalára került. A székelyföldi közösség akaratának kinyilvánítása révén az autonómiakérdés közbeszéd tárgyává vált” – hangsúlyozta, hozzáfűzvén: a román politikumnak tudomást kell vennie arról, hogy a nemzeti kisebbség kinyilvánította akaratát. „A labda most már az ő térfelükön van” – tette hozzá Izsák Balázs.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

2014. február 10.

Elvesztek a sűrűben a szentegyházi erdőtulajdonosok
Forrong a hangulat Szentegyházán, miután az elmúlt hétvégén utcára vonult mintegy száz helybéli erdőtulajdonos. A Szentegyházi Területtulajdonosok Társulásánál zajló viták nem új keletűek: közel egy évtizede annak, hogy a területrestitúciót követően hat társaságba tömörültek a gazdák, egymás között osztva el a mintegy 3000 hektárnyi erdőt és 1000 hektárnyi legelőt. Az akkori „honfoglalást” a területtulajdonosok zöme igazságtalannak és törvénytelennek tartja, úgy vélik: az erdők és mezők újbóli kiparcellázását a társulás vezetőségével összejátszó városvezetőség késlelteti. Időközben pedig látványosan fogy az erdő.
Az udvarhelyi ügyészség jóváhagyásával 5000 köbméternyi faanyagot bocsátott licitre a Szentegyházi Területtulajdonosok Társulása, melyet egy gyergyószentmiklósi vállalkozás vásárolt meg. A faanyag elszállításához pénteken fogtak hozzá, a lázadás szikráját pattintva ki a tulajdonosok körében.
Tisztázatlan területelosztás
Az állami tulajdonban lévő erdők visszaosztása kilenc éve kezdődött el Szentegyházán, a területek elosztására hat erdőtulajdonosi társaság alakult – Katlan, Kazánsarka, Csutakos, Kisaranybükk, Ángyus és Bagolykő –, melyek az akkori erdészeti hivatal megbízásából osztották szét a tulajdonosok között a területeket. A „honfoglalás” ellen sokan emeltek kifogásokat, majd az elosztás ellenzői 2006-ban a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalhoz fordultak: az innen kikért tulajdonosi papírokon szerepelő, a területeket behatároló koordináták azonban nem egyeztek a korábbi tetszőleges elosztással, így máig sem tudni pontosan, melyik erdőrész kié.
Az erdők felett jelenleg a két éve alakult Szentegyházi Területtulajdonosok Társulása rendelkezik, hattagú vezetőségét azzal vádolják az erdőtulajdonosok, hogy a helyi városvezetőséggel összejátszva késleltetik az újraparcellázását, miközben jogtalanul termelnek ki fát és értékesítik az erdőkben lévő gombát, illetve vad gyümölcsöt.
Elkeseredésükben elszántak a gazdák
Péntek este közel száz erdőtulajdonos gyűlt össze a szentegyházi rendőrség épülete előtt: a polgármestertől és a rend őreitől, valamint az erdészeti hivataltól követelték, hogy állítsák le az ötezer köbméternyi fa elszállítását. A tüntetők végső elkeseredésükben portálunkhoz fordultak segítségért. „Még tavaly arról volt szó, hogy az 1991-ben hozott 18-as törvény alapján a polgármesteri hivatal kiméretteti a városkörnyéki legelőket és erdőket, hogy ki-ki tudja telekkönyveztetni azokat. Akkor valami elkezdődni látszott, de előrehaladás azóta sincs az ügyben. Közben folyik a fakitermelés, sőt a társulás vezetősége az erdei gombát és a vad gyümölcsöt is eladta” – sorolta a tüntetők megbízott szószólója, Lőrincz László.
A tulajdonosok elmondták: megalakulása óta a társulás nem tartott közgyűlést, mindenféle ügyben önkényesen, a területtulajdonosok megkérdezése nélkül dönt. „Az ügy majd hétszáz gazdát érint, akik nem tudnak rendelkezni magántulajdonukkal, mert nem tudják bizonyítani, hogy melyik terület hol van. Közben pedig a mi vagyonunkat más szórja el” – adott hangot felháborodásának Konrád Dezső. A tüntetők arra szólították fel a városvezetőséget, hogy a parcellázás és a telekkönyvezés befejeztéig mindennemű kitermelést állítsanak le az erdőkben.
Csak az erdő maradt megélhetésnek
Rusz Sándor, Szentegyháza polgármestere tavaly ígéretet tett a területtulajdonosoknak, hogy a polgármesteri hivatal elkészítteti az erdők parcellázási tervét, melynek alapján a telekkönyvek is elkészülhetnek majd. A legelőkre vonatkozó elosztás megtörtént, az erdős területeket azonban máig sem sikerült parcellázni. A városvezető arra hivatkozik: a tulajdonosok egy része azt követeli, hogy a prefektúra által kiállított tulajdonosi papírok alapján történjen a kimérés, mások meg ragaszkodnak a társaságokon belüli korábbi felosztáshoz, ezért halasztódik a területelosztás. A polgármester elítélte a területtulajdonosok utcára vonulását, mindazonáltal hozzáfűzte: a probléma megoldásában továbbra is segítségükre lesz a polgármesteri hivatal. „A legnagyobb probléma az, hogy a vasipar megszűnése óta nincsenek munkalehetőségek Szentegyházán, azelőtt nem számított az erdő, hisz mindenkinek volt más megélhetési lehetősége” – fejtette ki
Gál: ha úgy akarják, el is rohadhat a faanyag
Gál Zakariás, a társulás hatfős vezetőségének tagja portálunknak megerősítette: az udvarhelyi ügyészség jóváhagyásával a társulás licitre bocsátott 5000 köbméternyi gyenge minőségű, a rothadás szélén álló faanyagot. „A faanyag fel volt ajánlva szentegyházi cégeknek, tavaly valamennyit megvásároltak, de azt sem termelték ki, végül lemondtak róla, arra hivatkozva, hogy gyenge minőségű az anyag. Találtunk egy gyergyói céget, amely megvásárolta, de ha úgy akarják, akkor visszamondjuk, s otthagyjuk az erdőben, hadd rohadjon” – mondta Gál, hozzáfűzve: az így befolyó összeget és a vad gyümölcs meg gomba árát a kitermelési üzemterv elkészítésére, valamint az erdők őrzésére fordítják majd.
Információink szerint az érintettek hétfőn este újabb gyűlést tartanak a szentegyházi kultúrotthonban, időközben a területtulajdonosok jogi képviseletért folyamodtak.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

2014. február 18.

Fejkvótára mérik a lapkiadást
Az udvarhelyszéki önkormányzatok többségénél az elmúlt hetekben fogadták el a helyi, 2014-es évi költségvetéseket, melyek zömében nem szerepel az Udvarhelyi Média Kft. által kiadandó napilap támogatása. A székelyudvarhelyi városvezetőség ez idáig 500 ezer lejt különített el a lapkiadásra, kilátásba helyezve azonban, hogy a kiadvány fenntartásában a vidéki önkormányzatok is segédkeznek majd. A médiatorta szeletjét azonban nem adják olcsón: a beszállni vágyó önkormányzatoknak lakosságszám függvényében fejenkénti legkevesebb 3 lejes hozzájárulást kellene fizetniük, de ha úgy kívánják, 10 lejig is elmehetnek.
„Az udvarhelyszéki önkormányzatok vezetőinek többsége jelezte igényét és egyben szükségességét egy saját médiatermék létrehozásának. A lap fenntartásának költségeit mindenki lehetőségei, költségvetése szerint fogja támogatni” – írta korábban Bunta Levente a lapkiadással kapcsolatos kérdéseinkre küldött válaszlevelében. A városvezető által szorgalmazott napilap kiadását az Udvarhelyi Média Kft. végezné, melynek törzstőkéje 300 ezer lej (amit a tavalyi városi költségvetésből különítettek el), a lapkiadásra azonban újabb 200 ezer lejt szán a városvezetőség. A polgármester a továbbiakban hozzátette: „az igény és az ígéret megfogalmazódott a vidéki vezetők részéről, a kft. működése gazdasági alapú, hosszú távú célunk, hogy a lap 2-3 éven belül nyereséges legyen”.
Három lej a fejkvóta
Mint arról már írtunk, az udvarhelyszéki településvezetők zöme a január végén Fenyéden tartott polgármesterek találkozóján értesült az udvarhelyi városvezetőség lapkiadási szándékáról, ezért a helyi költségvetések elfogadásakor a települések többségénél nem is tűzték napirendre a témát. Mint Farkas György, az Udvarhelyi Média Kft. ügyvezetője lapunknak megerősítette: az udvarhelyi városvezetőség tanácsi határozattervezetet küldött a vidéki önkormányzatoknak, melyben egyebek mellett az is szerepel, hogy a lapkiadáshoz való hozzájárulás a lakosságszám arányában történik majd, a vidéki önkormányzatoknak fejenként 3–10 lejjel kellene hozzájárulniuk a projekthez. „A tervezetet csak véleményezésre küldtük az udvarhelyszéki önkormányzatoknak, ez nem azt jelenti, hogy ilyen formában kell elfogadniuk” – magyarázta Bálint Attila, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtószóvivője. Az ügyben egyébként március végéig kell döntést hozniuk a vidéki önkormányzati képviselő-testületeknek.
Az udvarhelyszéki önkormányzatok többségénél – így a többi közt Farkaslaka, Homoródszentmárton, Homoródalmás, Kápolnásfalu, Korond, Lövéte, Etéd, Magyarandrásfalva, Zetelaka községekben és Szentegyházán – az udvarhelyi városvezetőség javasolta tanácsi határozattervezet nem is volt előterjesztve az önkormányzati képviselő-testületek januári ülésein. „Egyelőre nem szerepel a község éves költségvetésében a tétel, de a márciusi határidőig több mint bizonyos, hogy beszállunk a kezdeményezésbe” – mondta el Kerekes Péter Tivadar, Homoródszentmárton község polgármestere. Zetelakán meglehetősen szűkös az idei költségvetés – tudtuk meg Nagy Attila polgármestertől –, az Udvarhelyi Média Kft. támogatása nem szerepel a községvezetés prioritásai között. „A város 545 ezer lejt fizet önrészként a Harvíz európiai uniós projektjébe, ez az idei költségvetésnek jelentős része. Nagy a szegénység, ilyen körülmények között fél évig biztosan nem tudunk lapkiadásra pénzt szánni” – fejette ki az üggyel kapcsolatosan Rus Sándor, Szentegyháza polgármestere.
Van már, mit kezdeni a pénzzel
Kányád, Székelyderzs és Bögöz községek önkormányzati képviselő-testületei tárgyaltak ugyan az ügyről, és egyik esetben sem fogadták el a támogatás lehetőségét, a településvezetők azonban különbözően értékelik az eredményeket. Farkas Mózes, Bögöz község polgármestere, az új lap kiadásának híve, mint elmondta: az Udvarhelyszéken jelenleg működő sajtótermékek egyoldalúan, RMDSZ-ellenesen tájékoztatnak. „Egyelőre halasztottuk az ügyet, mert az önkormányzat nem fogadta el a tervezetet, de a februári ülésen ismét előterjesztjük. Építő jellegű kezdeményezés ez, csak meg kell hozzá találni az anyagi forrásokat” – magyarázta a polgármester. Bögöz községben egyébként mintegy 3700 lakost számolnak, amennyiben az önkormányzat a minimális fejenkénti három lejjel járul hozzá az Udvarhelyi Média Kft. törzstőkéjéhez, ez évi 11 100 lejes kiadást jelentene a községnek. „Idén egy tűzoltókocsit szeretnénk vásárolni az önkéntes tűzoltó-alakulat számára, ez lenne a legfontosabb projekt, amelyre pénzt adnánk ki” – folytatta a település vezetője. A megvásárolandó tűzoltóautó 2500 euróba, azaz mintegy 11 250 lejbe kerülne. Székelyderzsben, akárcsak Kányádban, az önkormányzati képviselő-testület elutasította a kft. támogatására vonatkozó határozattervezetet, mint Zoltáni Csaba, Székelyderzs polgármestere elmondta: a községnek van mit kezdenie a pénzével, sem értelmét, sem szükségét nem látják beszállni az új lap törzstőkéjébe.
Együtt vagy sehogy sem
Fenyéd, Parajd és Újszékely községek hozzájárulnak az Udvarhelyi Média Kft. törzstőkéjéhez, a lakosságszám függvényében fejenként három lejjel. „A határozattervezetet egyöntetűen elfogadta a testület, azzal a feltétellel, hogy csak akkor szállunk be a lapkiadásba, ha ebben az ügyben konszenzus lesz az összes udvarhelyszéki önkormányzat között. Természetesen ki kell dolgozni azt, hogy a kiadványban miként fog megjelenítődni Parajd község, de fontos, hogy az újságban mindenki egyenlően helyet kapjon és ne legyen rivalizálás. Vagy beszáll a szék összes önkormányzata, vagy csak a felvetés szintjén marad meg az egész lapkiadás ötlete” – fogalmazott Bokor Sándor, Parajd község polgármestere.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

2014. február 19.

Az Udvarhelyi Híradó olvasottsága a mérce
A Hargita Megye Tanácsa által fenntartott Hargita Népe Udvarhely napilapot csupán az udvarhelyiek mintegy tíz százaléka olvassa – derül ki a székelyudvarhelyi Civil Kurázsi Egyesület által megrendelt, a médiafogyasztási szokásokról készíttetett felmérésből. Az eredmények tükrében a néppárti helyi képviselők választ várnak az udvarhelyi városvezetőségtől: hogyan, milyen üzleti mutatók alapján lesz nyereséges, és mennyi pénzből lesz fenntartható az Udvarhelyi Média Kft. által, a Hargita Népe Udvarhely átszervezése révén kiadandó újabb napilap. Ugyanez a felmérés megerősíti az Udvarhelyi Híradó piacvezető szerepét: a megkérdezettek közel hetven százaléka hetente többször olvassa kiadónk udvarhelyi napilapját.
A Civil Kurázsi Egyesület megbízásából 634 székelyudvarhelyi lakos megkérdezésével készített közvélemény-kutatást a Bálványosi Intézet 2013 júliusában: a rétegzett felmérésben egyebek (a nemzeti öntudat, az elvándorlás, a kettős állampolgárság és az udvarhelyi közügyek) mellett a helybéliek médiafogyasztási szokásait is feltérképezték. A magyarországi és az erdélyi tévécsatornák, illetve az anyaországi és helyi, valamint regionális rádiók nézettsége és hallgatottsága mellett a kutatás az udvarhelyi napilapok és honlapok, hírportálok olvasottsági mutatóit is magába foglalja.
A felmérésből kiderül: a napilapok körében az Udvarhelyi Híradó olvasottsága a legmagasabb, a megkérdezettek közel ötven százaléka naponta, a felmérésben részt vevők majd hetven százaléka pedig hetente többször olvassa lapunkat – emelte ki Jakab Attila néppárti önkormányzati képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt udvarhelyi szervezetének elnöke a felmérés eredményeinek szerdai ismertetése során. A Hargita Népe Udvarhely napilapot a megkérdezettek mintegy tíz százaléka olvassa napi rendszerességgel, összesítve pedig a felmérésben részt vevők közel 15 százaléka szemlézi rendszeresen Hargita Megye Tanácsának kiadványát.
„A helyi sajtótermékek többsége magánvállalkozás formájában működik, vagy közvetlen módon nem érinti a városlakók adójeleit. Ezzel szemben Bunta Levente polgármester saját, a város költségvetéséből finanszírozandó napilap kiadását tervezi, állítólag a Hargita Népe Udvarhely átszervezése által, hisz ilyen tekintetben sem tudni konkrétumokat” – tette hozzá Jakab Attila.
A Hargita Népe lapkiadó – amely a csíkszeredai központú Hargita Népe és a Hargita Népe Udvarhely napilapok kiadásáért felel – 2013-as éves működési költsége 2,7 millió lej volt, ebből 610 962 lejt a személyzeti költségek, 683 742 lejt a nyomdaköltségek, 1 006 074 lejt a tartalomgyártási szolgáltatások, 81 250 lejt a szállítási költségek, 329 368 lejt pedig az egyéb fenntartási költségek tettek ki. „Amennyiben az összeg csupán egyharmadát számoljuk is a Hargita Népe Udvarhely fenntartási költségeinek, akkor is 813 418 lejbe került az újság működtetése évente, ennek ellenére a lap napi olvasottsága nem éri el a tíz százalékot. Kérjük tehát Bunta Leventét, mutassa be az új lap üzleti tervét, azt, hogy milyen módon fog nyereséges újságot csinálni évi 200 ezer lejből, ha a megyei önkormányzat évi 800 ezerből is csak ennyit ért el” – hangsúlyozta a továbbiakban. Jakab hozzátette: bebizonyosodni látszik, hogy bár a napilap fenntartásában az udvarhelyszéki önkormányzatok hozzájárulására is számít az udvarhelyi városvezetőség, „egyre több vidéki, RMDSZ-többségű önkormányzat utasítja el az új lap pénzügyi támogatását”. Majd feltette a kérdést: „mennyibe fog kerülni az udvarhelyi adófizetőknek, hogy a polgármesternek saját napilapja legyen?”.
Honlap is közpénzből?
Az Udvarhelyi Média Kft. tevékenységi körében a lapkiadás mellett az online hírportál működtetését is megjelölték, dacára annak, hogy e téren igencsak telítettnek látszik az udvarhelyi médiapiac. Eltekintve a Facebooktól, gyakorlatilag fej fej mellett halad a Székelyhon.ro, illetve az Uh.ro portálok olvasottsága 60–70 százalék között – míg az udvarhelyi fiatalok körében az utóbbi, addig a szintén helyi felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében a Székelyhon.ro az olvasottabb – állapítják meg a közvélemény-kutatásban. A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy míg az Uh.ro átlagban napi több mint 6500 egyedi látogatót számol, addig a Székelyhon.ro több mint 20 ezret.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

2014. február 19.

Virgonc tallér – Tanulj, gyűjts, vásárolj!
Újszerű ötlettel rukkolt elő a Béta, Dobó és Vágás fiataljait tömörítő Három Hegy Ifjúsági Egyesület: a Virgonc tallér elnevezésű program a három falu kisiskolásait hivatott a tanulásra, a közösségi életben való részvételre sarkallni.
Virgonc tallérokat gyűjtögethetnek a Szentföldnek nevezett Béta, Dobó és Vágás alsó tagozatos diákjai: tallér jár az iskolai jó minősítésekért, a templomba járásét, illetve a különböző közösségi programokban való részvételért. Az egy-egy héten összegyűjtött tallérok számát a tanítók jegyzik be a kicsik talléros füzetébe, a hétfőn elindított program a tanév végéig tart.
„A kísérleti jelleggel elindított program célja motiválni a kicsiket, bebizonyítani, hogy vidéken is érdekes, tartalmas lehet a közösségi élet” – magyarázta Gál Barna, az ifjúsági egyesület elnöke. A projektbe számtalan udvarhelyi és udvarhelyszéki támogató beszállt, így a tanév végén a gyerekek értékes ajándékokra válthatják tallérgyűjteményüket: a korosztályonként megtartott vásáron lesz élő kisbárány és kismalac, könyvek, sportszerek, társasjátékok, virgoncos pólók, sapkák, adathordozók és sok más kecsegtető portéka. „A helyi oktatást szeretnénk támogatni, célunk biztosítani, hogy a falvakban mindig legyen óvoda és iskola. A tervek szerint a szülők tehermentesítése érdekében Bétában délutáni foglalkozást is indítanánk az óvodában, erről még egyeztetéseket folytatunk az érintett szülőkkel” – fejtette ki Gál Barna.
A programban egyelőre mintegy ötven helybéli gyerek vesz részt, a kezdeményezők azonban remélik, hogy amennyiben sikeres lesz a Virgonc tallér projekt, Bögöz község összes településén, illetve más vidéki iskoláknál is „ellesik” az ötletet. A program részletes leírása a Három Hegy ifjúsági Egyesület Facebook-oldalán olvasható.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

2014. február 23.

EP-választások: nem állít önálló listát a Néppárt
Az Erdélyi Magyar Néppárt nem állít önálló listát az európai parlamenti választásokra, jelentette be Toró T. Tibor, a párt elnöke a február 22-én Székelyudvarhelyen tartott országos választmányi ülést követően. A Néppárt választmánya ugyanakkor azt javasolja a párt védnökének, Tőkés Lászlónak, hogy fogadja el a Fidesz Magyar Polgári Szövetség felkérését, és annak jelöltlistáján induljon az Európai Parlamenti választásokon.
A Néppárt régóta foglalkozik a jelöltállítás kérdéskörével, sokáig leglogikusabb megoldásnak találván az erdélyi magyar politikai szervezetek pártkoalícióját, fejtette ki a várnap délelőtt tartott sajtótájékoztatón Toró T. Tibor. Az EMNP elnöke elmondta: a párt országos választmánya sajnálattal vette tudomásul, hogy az RMDSZ „elutasította az összefogást biztosító választási koalíciót” a többi magyar politikai szervezettel, és „különutasként” indul a tavaszi európai parlamenti választásokon.
„Hiába szorgalmazták az elmúlt napokban mértékadó közéleti személyiségek nyilvános felhívásukban a koalíciós jelöltlistát, hiába jelzi felmérések sorozata az erdélyi magyarság többségének elvárását a közös fellépésre, az RMDSZ vezetősége döntésével azt bizonyítja: a szövetség számára fontosabb a pártérdek, mint a közakarat” – hangsúlyozta Toró, hozzáfűzvén: a szövetség így kockáztatja, hogy az erdélyi magyar közösség brüsszeli képviselet nélkül marad. „Az Erdélyi Magyar Néppárt a közösség iránt érzett felelősség tudatában nem kíván hasonló módon eljárni, ezért nem állít önálló jelöltlistát az európai parlamenti választásokra” – jelentette ki
Az országos választmány ugyanakkor továbbra is Tőkés Lászlót tartja legalkalmasabbnak az erdélyi magyarság brüsszeli képviseletére, azt szorgalmazván: a párt védnöke fogadja el a Fidesz ajánlatát, és annak csapatában induljon a választásokon. Toró azt is elmondta: a döntést megelőzően hosszas egyeztetés folyt a választmányi ülésen, s bár voltak olyan ellenvélemények, hogy EMNP-nek önálló jelöltlistát kellene állítani az európai parlamenti választásokra, végül konszenzusos döntés született.
A jelöltállítás kérdésköre mellett az elmúlt év tevékenységét értékelték ki a székelyudvarhelyi Művelődési Házban tartott országos választmányi ülésen. Továbbá elfogadtak három stratégiai dokumentumot a Néppárt önkormányzati képviselőinek tevékenységére és támogatására, a párt gazdasági programjára, valamint szervezetépítési stratégiájára vonatkozóan. „Az ülésen értékelésre kerültek az elmúlt időszak belföldi és külföldi eseményei, ezek összegzésére egy zárónyilatkozat született, melyben az ukrajnai feszült helyzet apropóján a Néppárt szolidaritását fejezi ki a kárpátaljai magyarokkal, és felkéri az uniós intézmények és tagállamok vezetőit, hogy a helyzet rendezésére tett próbálkozásaik során fokozott figyelmet fordítsanak a nemzeti kisebbségek védelmére” – számolt be Zakariás Zoltán, az országos választmány elnöke. A zárónyilatkozatban egyébként a romániai alkotmánymódosítási javaslatok kapcsán fejti ki aggályait az EMNP vezetősége, az április 6-ai magyar országgyűlési választások apropóján a szavazati jogukkal való élésre biztatja a külhoni magyarságot, megerősíti további együttműködését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, valamint március 10-ei Székely Szabadság Napja kapcsán – a román hatóságok akadálygördítési próbálkozásaink tükrében is – minél nagyobb részvételre buzdítja az erdélyi magyarokat.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

2014. március 6.

Civil tudásközpont: néhány kattintásnyira a civil szféra
Adatbázisba gyűjti az aktív udvarhelyszéki civil szervezeteket a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA): az alapítvány honlapján keresztül elérhető Civil tudásközpont révén egy-két kattintás után kitárul az udvarhelyszéki civil világ.
2006-ban először rendeztek Székelyudvarhelyen úgynevezett civilszervezeti vásárt, amely alkalmat adott a helyi szervezeteknek a bemutatkozásra. Az SZKA kezdeményezése azóta a Civil Nap elnevezésű rendezvénnyé nőtte ki magát, mely idén kétnapos lesz: május 22-én a városközpontban tartják a már hagyományos civil vásárt, 24-én pedig „városra költözik a falu”, hisz a civilek a Csicser Tangazdaságon különböző tevékenységekre, programokra várják az érdeklődőket.
„Javasoltuk egy civil adatbázis létrehozását, hogy a helyi aktív civil szervezetek elérhetőségeiket, tevékenységük, programjaik leírását közzé tehessék a világhálón” – fejtette ki Csáki Rozália, az SZKA elnöke.
A napokban elindított Civil tudásközpontba már tizenkét helyi civil szervezet regisztrált, azonban március 17-éig még lehet csatlakozni az online űrlap kitöltésével. „A 2 százalékos támogatások utalásánál is segítséget nyújt az adatbázis, hisz célunk az is, hogy a lakosság minél nagyobb hányada éljen ezzel a lehetőséggel” – tette hozzá az SZKA elnöke. Az alapítvány vezetője egyébként úgy véli: Udvarhelyszéken mintegy százra tehető az aktív civil szervezetek száma: az SZKA-nál pályázók listáján közel kilencven kis- és közepes civil szervezet szerepel, emellett további 10-15 nagyobb aktív szervezettel számolnak a civil szférában.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

2014. március 10.

Idén is díjazták Udvarhely legprímábbjait
Nyolcadik alkalommal díjazták Székelyudvarhely legprímábbjait: a Príma Rádió tulajdonosa, László János által életre hívott Príma Polgár-díjakat évről évről olyan udvarhelyi személyek vehetik át, akik közéleti, gazdasági munkásságukkal hozzájárultak a város fejlesztéséhez, hírnevének öregbítéséhez, tudományos, művészeti, kultúrpolitikai, sporttevékenységükkel hírnevet szerezvén Udvarhelynek.
Az idén fennállásának tizenhatodik évét ünneplő Príma Rádió 2006 óta hallgatóinak bevonásával kutatja fel Székelyudvarhely értékmentőit. A cél bemutatni értékes székelyudvarhelyi embereket, minél szélesebb körben ismertetni tevékenységüket. „Az idei díjazottak kiválasztásában nagy segítséget nyújtottak az előző évek díjazottjai, akikkel idén megalapítottuk a Príma Polgár Kuratóriumot. A kuratórium tagjai az eddigi évek kitüntetettjei, valamint a rádió tulajdonosa és szerkesztősége” – mondta el a vasárnap este tartott díjátadó ünnepségen Orosz-Pál Levente, a Príma Rádió igazgatója. Rendhagyó módon tehát idén a díjazottak méltatását az előző évek Príma Polgárai végezték.
A 2013-as év Príma sportolója Szőcs László, a Futsal Klub Székelyudvarhely játékosa, akinek kiemelkedő sporttevékenységét Jakab Zoltán egykori Príma sportoló ismertette. Szőcs László játékosként végigjárta a nagypályás korosztályos csapatokat, 2012-ben visszatért szülővárosába, az akkor még létezett Sport Klubhoz, majd 2013 nyarán az újonnan alakult FK Székelyudvarhely játékosa lett.
A Príma művész díjat ezúttal Kalló László festőművész vehette át, akinek tevékenységét Elekes Gyula korábbi díjazott és a székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatója ismertette. Kalló László sajátos lelki szűrőn keresztül jeleníti meg festményein az erdélyi tájat, különösképpen foglalkoztatja az egyre pusztuló székely falu képének megörökítése. Akvarelljeiben tudja leginkább kifejezésre juttatni azt a harmóniát, amelyre egész életében vágyik. Paradox módon ezzel az anyaggal és technikával vív örökös küzdelmet – vázolta Elekes.
A 2013-as év Príma pedagógusának Laczkó Györgyöt, a Tamási Áron Gimnázium igazgatóját választotta a kuratórium. Mint Szakács István Péter egykori Príma pedagógus elmondta: Laczkó György úgy gondolja, hogy sikerült több mint egy évtizeden át megtartani a „Gimi” rangját, ápolni hagyományait, akkor is, amikor nem a fellendülés jellemzi a román tanügyet. Az álma az volt, és ma is az, hogy a város legpatinásabb épületét újítsák fel, adják vissza eredeti pompáját.
A Príma orvos-díjat Tóth Attila, a székelyudvarhelyi kórház fizikoterápiás osztályának főorvosa vehette át. Tóth Attila 1989-ben került Székelyudvarhelyre. Öt év után a kórház aligazgatója lett, majd 1995-től 2001-ig az intézmény igazgatója volt, ’94-től egyben a Dr. Imreh Domokos Kórházi Alapítvány elnöke is. „Már fiatal korában aktív szellemi és társadalmi életet élt: kipróbálta magát a színjátszás és a tánc terén is, a kilencvenes évek közepétől a székelyudvarhelyi asszisztensképzőben tanít” – méltatta a díjazottat Venczel László sebész-főorvos, aki a Príma-díjátadó első Príma orvosa volt 2006-ban.
„Egyre több hallgatónk jelezte az elmúlt évek során, hogy sokan vannak azok is, akik nem székelyudvarhelyi lakosként, de sokat segítenek az itt élők érdekében. Segítenek, mert szeretik a székelyudvarhelyieket, szeretik városunkat, szeretik azt a szellemiséget, amelyet elődeink megteremtettek, nekünk pedig feladatunk továbbvinni azt” – magyarázta az est házigazdája. Idén tehát a már meglévő öt díj mellett a városunkért tevékenykedő, de nem Székelyudvarhelyen élő polgárok díjazását is kezdeményezték. Az Udvarhelyért Príma-díjat Szőke László Budapesten élő újságírónak, a Fekete-Fehér blog szerzőjének ítélte a kuratórium. A díjazott munkásságát Komoróczy György ismertette, majd a laudáció végén a díjazott üzenetét hallgathatták meg a jelenlévők.
Végezetül a Príma polgár díjat Lőrincz György írótól vehette át Abrán Tünde gyógyszerész. „Abrán Tünde szerint a gyógyszerészeti munka nem látványos ugyan, de annál inkább szükséges. Fontos az emberek elfogadása, és az, hogy adni többet jelent, mint kapni” – mondta el laudációjában a korábbi díjazott.
Az esemény díszmeghívottja volt Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, az ünnepségen közreműködött a Kékiringó Néptáncegyüttes, Vidovenyecz Edina színművész, valamint a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola diákjai.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

2014. március 17.

Külső forrásokból építkezik az iskolaváros
Három tanintézet felújítására vonatkozó gazdasági-műszaki mutatókat fogadott el hétfői rendkívüli ülésén Székelyudvarhely önkormányzati képviselő-testülete, hogy a beruházások értékére uniós és kormánypénzeket hívhassanak le.
A Kós Károly Szakközépiskola, a Bethlen Gábor Általános Iskola és a Kipi-Kopi Napközi Otthon épületén korábban elkezdett felújítási munkálatok befejezésére pályáznának, az európai uniós kiírás leadási határideje április 16-a. A Kós Károly-iskolánál még 2008-ban kezdték el a munkálatokat, a beruházás azonban abbamaradt – a tavalyi felértékelés szerint további 2,07 millió lejre lenne szükség azok befejezésére, a különböző szakhatósági engedélyekkel együtt pedig mintegy 2,4 millió lej lenne teljes a fejlesztés összértéke. Mint az előterjesztő képviseletében Tikosi László, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal műszaki igazgatója elmondta, a pályázati önrész a megpályázott összeg két százaléka, a fennmaradó rész európai uniós és állami forrásokból érkezik majd. „A beruházás révén például tankonyhát lehet majd kialakítani a régi műhelyben, így megfelelő körülményeket teremtve a szakoktatásnak” – magyarázta Gidó Csaba önkormányzati képviselő.
A Bethlen Gábor Általános Iskolában is történtek felújítások a korábbi években, a nyílászárók cseréje és a mellékhelyiségek modernizálása mellett további összesen 1,9 millió lej (a járulékos költségekkel összesen 2,2 millió lej) értékben maradtak el munkálatok. Hasonló a helyzet a Kipi-Kopi Napközi Otthonnál is, ahol a meglévő óvodaépület tetőterét építenék be, illetve újabb termeket építenének. A munkálatok értéke 5,8 millió lej, a beruházás összértéke 6,5 millió lej lenne. Az előterjesztett műszaki-gazdasági tanulmányokat, illetve a tanintézetek és a polgármesteri hivatal közötti partnerségi szerződés megkötésére vonatkozó határozattervezeteket egyöntetűen elfogadták a városatyák.
A különfélék között felmerült az városi hulladékgyűjtőpontok mellé hordott épülethulladék problémája, a patakmedrek kitakarításának időszerűsége, illetve az egykori Stúdió mozi előtti tér rendezésére kiírt pályázat eredményhirdetése. Megtudtuk, ez utóbbi ügyben döntést hozott a pályamunkákat elbíráló bizottság: a három legjobb pályázati anyagra szavazást írnak ki, így az udvarhelyiek választhatják ki a számukra legmegfelelőbb látványtervet.
Ki ünnepelt „méltóbban” március 15-én?
Az ülésen egyébként felmerült a március 15-ei kettős udvarhelyi megemlékezés ügye is, az MPP-frakció nevében Gálfi Árpád ismételten hangsúlyozta: a polgáriak nem tartják helyénvalónak, hogy a polgármesteri hivatal előzetes egyeztetés nélkül módosította az ünnepség időpontját. „Tisztelni kellene a negyedévszázados hagyományokat” – mondta el ismételten a frakcióvezető.
Kulcsár-Székely Attila, RMDSZ-es önkormányzati képviselő hevesen bírálta az ellenzék viszonyulását az ügyhöz, mint elmondta: a hivatal kulturális bizottságának ülésén ő maga vetette fel az időpont-változtatás ötletét, arra hivatkozva, hogy ezúton remélhetőleg több fiatalt vonz majd az ünnepség. „Felfújt történet a bekiabálások dolga, hisz mind tudjuk, ki volt az a két-három illető, aki zavarta az ünnepséget, és hogy miért tették ezt” – hangoztatta a városatya. Hozzátette: elismeri, a megemlékezés gyenge pontja volt, hogy túlságosan „politikaira sikerült”, de ez nem a szervezők hibája, „hisz Magyarországon választási kampány van, és ez átszivárog az országhatárokon is”. „Jövőre én magam fogok kiállni amellett, hogy teljesen apolitizáljuk a rendezvényt” – ígérte Kulcsár-Székely.
Az ülés lezárása előtt szólalt fel Jakab Attila néppárti önkormányzati képviselő, aki a helybéli civil szervezetek kérését tolmácsolta. Az önkormányzati kiírásokra pályázó szervezetek öt pontban foglalták össze a hivatali ügyintézés egyszerűsítésére vonatkozó javaslataikat, észrevételeiket, ezen felvetéseiket a polgármesteri hivatalhoz is benyújtják majd.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

2014. március 23.

Állami kitüntetést vehetett át Dobai István
A magyar közösségért kifejtett munkásságuk elismeréseként vehette át a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét Dobai István, jogbölcsész, nemzetközi jogdoktor.
A március 15-ei magyar nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki a kilencven éves Dobai Istvánt. A székelyudvarhelyi Református Diákotthon dísztermében tartott ünnepségen a kitüntetést Áder János, Magyarország köztársasági elnökének nevében Szarka Gábor konzul adta át.
„Isten áldd meg a magyart!” – kezdte imába foglalt beszédét a kitüntetett. „Ajándékozza meg az Isten az emberiséget, adjon fölé olyan nemzetek feletti főhatalmat, amely képes a társadalom életéhez feltétlen szükséges Rend fenntartására, és ajándékozza meg az Isten ezt a főhatalmat olyan alkotmánnyal, amely elveszi a hatalom élettelen idegenségét, hogy azt minden alávetett nép sajátjának és ne idegennek érezze, érezhesse” – mondta.
Dobai István 1956-ban az ENSZ-hez küldendő erdélyi memorandum szerkesztője volt, ezért életfogytig kényszermunkára ítélték, bebörtönözték, ahonnan 1964-ben szabadult, de soha nem rehabilitálták. Polgári és munkavállalási jogát nem kapta vissza nyugdíjazásáig, 1986-ig kényszermunkás volt. Tevékeny munkát fejtett ki jogelméleti, nemzetiségi és egyházjogi területen, számos tanulmánya, könyve jelent meg itthon és külföldön, gyakran álnéven.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

2014. április 4.

Bunta: ne piszkáljuk a székelyzászló-ügyet
Bár az SZNT székelyudvarhelyi szervezetének kezdeményezésére felmerült, hogy a városháza székely lobogót helyezzen el a Márton Áron téren, Bunta Levente polgármester szerint nem időszerű ezzel foglalkozni.
Az elöljáró a testület csütörtöki ülésén azzal magyarázta kijelentését, hogy a hatályos törvények szerint a nemzeti szimbólumokat nem lehet állandó jelleggel kifüggeszteni közterületen.
„Tudva azt, hogy új törvény készül a szimbólumok használatáról, nem szerencsés most megbolygatni ezt az ügyet. A zászlót kitenni egyszerű, de szégyen lesz, és frusztrációt fog szüli, ha majd néhány hét múlva el kell távolítani azt” – fejtette ki Bunta.
Amint arról beszámoltunk, egy évvel ezelőtt Hargita megyében egy maroshévízi nyugalmazott tanár feljelentése alapján kezdett vizsgálódni a csíkszeredai, a székelyudvarhelyi és a gyergyószentmiklósi ügyészség azon az intézményeknél, amelyeken székely zászló leng.
Az intézményvezetők márciusban és áprilisban kaptak rendőrségi idézést, és írásos nyilatkozatot kellett beadniuk arról, hogy miért tűzték ki a zászlót, ki utasította erre őket, mit jelképez a lobogó, kitől kapták azt. A csíkszeredai ügyészség április 23-án közölte, hogy bűncselekmény hiányában ejtette az ügyet.
Kovács Eszter. Krónika (Kolozsvár)

2014. április 4.

Nőileg: bemutatják az erdélyi nők világát
Megszületett az erdélyi nők magazinja, Nőileg néven. Az önerőből, elszántságból és szenvedélyből megalkotott lap tartalma olyan űrt tölt be, amelyet a magyarországi női magazinok variációi még nem tudtak érinteni, ugyanis a Nőileget erdélyi nők írják az erdélyi nőknek – így mutatta be a szerkesztőség az első évfolyam első számát csütörtök délután a székelyudvarhelyi Gondűző Szállodában.
A nő teremtésének legendájával buzdította eredményes munkára a Nőileg szerkesztőségét Fincziski Andrea, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze, aki átvette lapbemutató moderátori szerepét.
Sokkal több érzelem áll a Nőilegben – mondta el Sebestyén Kinga felelős kiadó, hozzátéve, a lap tartalma tükrözi azt, hogy miként látják az újságírók a körülöttük lévő világot. Hatalmas lelkesedéssel dolgozott a szerkesztőség összes tagja, szívüket-lelküket adták a minőségi tartalomba, emellett érzés kapcsolódik minden íráshoz, ugyanis mindegyik rovathoz hasonló felfogású újságírók csatlakoznak – magyarázta lelkesen a felelős kiadó.
Áttekinthető, ízléses köntösben, igényes fotókkal gazdagítva találkozhatnak Asztalos Ágnes, Barabás Blanka, Forró Gyöngyvér, Kovács Eszter, Lázár Emese, Lévai Barna, Magyari Tekla, Takáts D. Ágnes, Trella-Vásárhelyi Gyopár, Vetési Júlia és Visky Anna írásaival. A szerkesztőség tagjai egyenlő arányban képviselik Erdély régióit az ezentúl minden hónap első hétfőjén megjelenő hatvanoldalas magazinban, mely jelenleg tízezer példányban jelent meg.
Minél több téma bemutatása mellett céljuk volt, hogy közelebb kerüljenek az olvasókhoz, ezt a jövőben találkozókkal is fokoznák, valamint számos nyereménnyel – mondta el Jakab Ildikó értékesítési és marketingfelelős.
Az őket is érdeklő témákat ragadták meg, ezt több hónapos kialakítási folyamat előzte meg, hiszen fontos volt számukra az egyéni érdeklődés és a tartalom összehangolása, így a lapban nem találhatók átvett írások – részletezte Zörgő Noémi, a magazin főszerkesztője. A Farkas Boglárkával készített interjút ajánlotta az olvasók figyelmébe, emellett Dávid Botond székelyudvarhelyi fotográfussal, valamint a hónap pasijával, Bányai Kelemen Barna színművésszel készített interjút olvashatnak a lap hasábjain. A művészetek változatos világát mutatták be a lap Kultúrkoktél rovatában, és saját környezetük lelki oldalát érintették az Egyensúly rovatban. Nem csak a nőket érdekelheti a gasztronómia világa, a férfiak figyelmébe többek között a székelyudvarhelyi Pethő Étterem szeretett szakácsa, Manci néni által készített hagyományos húsvéti lakoma bemutatását ajánlotta a főszerkesztő.
Több oldalnyi színes ruhakölteménnyel kedveskedik a lap, a TrenDíva rovat külföldi, nyugati trendeket mutat be erdélyi fűszerezéssel, hazai divattervező gardróbjából meríthetnek ihletet az olvasók, de Kolozsvár utcáin sétáló hölgyek összeállításaival is megismerkedhetnek.
A mindennapi hősök bemutatására is törekednek: a Közelről rovat érzékeny és egyben nehéz témája a magazinnak, bizonyítva, hogy a nőiesség nemcsak könnyed hangulatú cikkekben összegezhető, hanem társadalmi kérdéseknek teret adva is, érintve a valós problémákat.
Hétfőtől az erdélyi nők felfedezhetik a Nőileg többi témáját is – hangzott el a bemutatón, kiegészítve: remélik, hogy az érzelem-teli, lelkes szerkesztőkhöz hasonló felfogású olvasóközönség csatlakozik.
Veres Réka. Székelyhon.ro

2014. április 17.

Bolyai Csabáért fogott össze Udvarhely
Példás összefogásról tett tanúbizonyságot Székelyudvarhely: a hasiaorta- és ágyékiartéria-tágulattal műtétre szoruló Bolyai Csaba édesanyjának felhívására röpke egy hét alatt gyűlt össze a több mint 20 ezer lejnyi támogatás. A székelyudvarhelyi, 27 éves fiatalember időközben sürgősségi műtéten esett át, ezért a marosvásárhelyi szakklinikának elvégzendő orvosi beavatkozást mintegy hónappal kellett elhalasztani. Csaba nem panaszkodik, hihetetlennek tartja, hogy a bajban ennyi ismerős és ismeretlen sietett segítségére.
Bolyai Csaba a Haáz Rezső Múzeum időszakos munkatársa, az Arany Griff Rend Egyesület és a Legendárium csapatának is aktív tagja, az udvarhelyszéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács önkéntese, és az Udvarhelyi Fiatal Fórum vezetőtanácsának is tagja. Februárban teljes körű kivizsgáláson vett részt, akkor az orvosok hasiaorta- és ágyékiartéria-tágulatot, aneurizmát diagnosztizáltak nála, és az artériában már vérrögök is megjelentek. Az életmentő beavatkozásra Marosvásárhelyen kerülne sor, ennek költségét, mintegy 20 ezer lejt a családnak kell előteremtenie. Az eset nyomán több helybéli civil szervezet, sportegyesületek és civil közösségek adománygyűjtésbe fogtak: az Udvarhelyi Fiatal Fórumnál néhány nap alatt 2200 lejt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezeténél 5980 lejt, 20 ezer forintot és 50 eurót gyűjtöttek össze Csaba megsegítésére, de több vállalkozó is hozzájárult a gyűjtéshez.
Szerdán délután a székelyudvarhelyi Black 69 és Floorbulls csapatok jótékonysági mérkőzést játszottak a Rákóczi Sportcentrumban: a rendezvényen több mint 5000 lej gyűlt össze. A befolyt összeget a Csaba édesanyja által megadott bankszámlaszámra utalják (RO46 INGB 0000 9999 0107 1448), amelyre bárki egyénileg is küldhet adományt.
Időközben azonban Csaba sürgősségi beavatkozásra szorult: egy, a múlt hét csütörtökén elvégzett vizsgálat érelzáródást mutatott ki bal térdénél. „Aznap este befektettek a kórházba, szombaton pedig Marosvásárhelyre utaztam, ahol elvégezték a beavatkozást: az elzáródott eret kitisztították, a térdnél levő tágulatot egy saját vénadarabbal áthidalták” – mesélte. Csaba jelenleg itthon van, a körülményekhez képest jól érzi magát, az „apróságokra” nem panaszkodik, mondja. „A sürgősségi műtét következtében halasztják a nagy beavatkozást, azt csak akkor végzik el, amikor az előzőből felépültem” – magyarázta.
Időközben Csabát a székelyudvarhelyi kórházban kezelik, legközelebb egy hónap múlva utazik Marosvásárhelyre felülvizsgálatra. „Az összegyűlt adományok mindkét műtét költségére elegendők. Nagyon szépen köszönöm minden ismertnek és ismeretlennek a jókívánságokat, a támogatást, a kedves szavakat, szeretetük érezhető megnyilvánulását, rendkívül hálás vagyok, hogy ennyien gondoltak rám” – hangsúlyozta.
Kovács Eszter. Székelyhon.ro

2014. május 7.

Az elveszett levél
A Székely Nemzeti Tanács másodszor is megfogalmazta a Székelyföld autonómiájára vonatkozó kiáltványát, melyben felkéri Székelyföld önkormányzatait, hogy tanácsi határozatban fejezzék ki az általuk képviselt közösség igényét Székelyföld területi autonómiájára. Bár az udvarhelyszéki településvezetők tudnak a felhívásról, erre vonatkozó tanácsi határozat még nem született a térségben, ugyanis – mint az elöljárók portálunknak elmondták – nem kapták meg az SZNT dokumentumait. Utóbbi szervezetnél ezzel ellentétben mintegy másfél száz címzettről beszélnek, sőt Udvarhelyszéken külön postázták a felhívást az RMDSZ széki szervezetének, azzal a kéréssel, hogy juttassák el a helyi önkormányzatokhoz, polgármesteri hivatalokhoz.
A Székely Nemzeti Tanács február 12-én tett felhívása szerint kérik láthatóvá tenni a nagyvilág számára, hogy a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni. Ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, továbbá egy szerves törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett a magyar is legyen hivatalos nyelv – áll a dokumentumban. A felhívás nyomán két hónapja érdeklődtünk az udvarhelyszéki településvezetőktől, hogy értesültek-e az SZNT kezdeményezéséről, illetve a helyi önkormányzati testületek elé terjesztik-e a határozattervezetet. Az ügy azóta stagnál, hisz a településvezetők állítása szerint az SZNT felhívása azóta sem érkezett meg a helyi polgármesteri hivatalokhoz.
Nincs levél, nincs napirendi ügy
„Ismerjük a dokumentum tartalmát, de a hivatalos felkérést még nem kaptuk meg. Amint ez megérkezik, az önkormányzati képviselő-testület elé terjesztjük, ők majd döntenek arról, hogy elfogadják-e vagy sem” – mondta Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere. Az elöljáró hozzátette, soros ülését jövő héten tartja a testület, és mivel a napirend már összeállt, minden bizonnyal utólag nem módosítanak rajta. Szentegyháza városvezetője sem kapta meg a felhívást, Rusz Sándor szerint amint megérkezik a dokumentum, a hivatal jogászai áttekintik, és amennyiben jogi szempontból rendben találják, napirendre tűzik a határozattervezetet. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtóosztályán sem találták nyomát az SZNT felhívásának, a májusi önkormányzati ülésen feltehetően itt sem kerül napirendre az ügy.
SZNT: jó lenne Brüsszelig vinni a határozatokat
„Az SZNT központi irodája továbbította a felhívást a mintegy másfél száz Székelyföldi önkormányzatnak, de az udvarhelyszéki szervezet nevében magam is elküldtem azt az RMDSZ széki szervezetének, azzal a kéréssel, hogy juttassák el a helyi önkormányzatokhoz, polgármesteri hivatalokhoz” – mondta el Thamó Csaba, a Székely Nemzeti Tanács széki szervezetének elnöke. Mint hozzátette, a felhívás megfogalmazói ismételten azt hangsúlyozzák, hogy az RMDSZ-é a nagy felelősség ebben a kérdésben, hiszen az ő önkormányzati tisztségviselői alkotják a többséget Székelyföld legtöbb önkormányzatában. „Fontosnak tartanánk, hogy a május 25-ei európai parlamenti választásokat követően székelyföldi képviselőink magukkal vihessék Brüsszelbe az elfogadott tanácsi határozatokat, ezáltal nyomatékosítva, hogy a székely emberek akarata egységes” – magyarázta Thamó.
RMDSZ: ellentmondásos a tartalom
Az udvarhelyszéki önkormányzatoknál ismerik a dokumentum tartalmát, mely az RMDSZ álláspontja szerint ellentmondásos – nyilatkozta Bíró Barna Botond, a Szövetség széki szervezetének ügyvezetője. „A székelyföldi önrendelkezésre vonatkozó szerves törvényt csak a parlament fogadhatja el, ezért nem hatékony, hogy azt helyi szinten, az önkormányzatok is tanácsi határozatba fogalmazzák. Nem ez a legjobb módszer a jég megtörésére” – véli az illetékes. Összevetésképpen megemlítette az RMDSZ tavaly év végi kezdeményezését, melyben a Hargita, Kovászna és Maros megyékben kialakítandó önálló fejlesztési régió létrehozását szorgalmazták. „Az első elképzelés szerint a népszavazás kiírására vonatkozó tanácsi határozatokat a helyi önkormányzatoknak kellett volna elfogadniuk, végül az a döntés született, hogy a megyei tanácsok tűzik azt napirendre. Hargita Megye Tanácsa el is fogadta a határozatot, melyet azonban megtámadott a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal, így a népszavazást nem lehetett kiírni” – tette hozzá.
Kovács Eszter. Székelyhon.ro

2014. május 22.

Erdélyt képviselve
Erdélyi körútja során csütörtökön este Székelyudvarhelyen is nyílt fórumot tartott Tőkés László európai parlamenti képviselő, Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke, valamint Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke kíséretében.
Az udvarhelyiek nagy érdeklődéssel fogadták a Küküllő Szállodában tartott rendezvényt: a jelenlévőket Nagy Pál, az EMNT udvarhelyi szervezetének elnöke köszöntötte, Szilágyi Zsoltnak adva át a szó, aki fontosnak tartotta kiemelni: az erdélyi magyarság nem pazarolhatja idejét ámításokra és szédítésekre, nagyon világosan kell haladnia az autonómia útján.
Tőkés László kifejtette: 25 évvel Temesvár után úgy látja, nem igaz, hogy csak események történtek 1989-ben. „Felkelés volt az, melyet eltérítettek. Sajnos az RMDSZ vezérkara – és itt nem a szavazóikra gondolok – kiveszi részét a múlt visszarendezéséből. Nem sikerült megbuktatni azokat, akik a múltat éltetik, és a magyarokat így visszahúzzák” – magyarázta. Szomorúnak nevezte, hogy ma már nem találni egy RMDSZ-es képviselőt vagy szenátort, aki hajlandó lenne felvállalni az autonómia ügyét és a román parlament elé terjeszteni az EMNP és SZNT autonómiatervezetét. Tőkés továbbá élesen bírálta a Magyar Polgári Pártot is, amely az RMDSZ melletti szavazásra buzdítja a magyarokat, miközben magyarellenesnek nevezik a Néppártot.
Az autonómiacsomag apropóján elmondta: Székelyföldnek nemcsak magára, hanem Dél-Erdélyre és Partiumra is kell gondolnia, hisz a magyarság erősebb, ha együtt gondolkodik és cselekszik. „Orbán Viktor a nemzeti lista révén megteremtette a magyar összefogást. Fáj, hogy vasárnap nem kérhetem az erdélyi magyarok szavazatát, de akkor is Erdélyt képviselem, ha magyarországi szavazatokkal jutok be az Európai Parlamentbe” – jelentette ki.
Kovács Eszter. Székelyhon.ro

2014. május 22.

Civil Napok: még nincs vége
Csütörtökön elkezdődött, és szombaton folytatódik az udvarhelyi Civil Napok: a rendezvény kiváló lehetőség a helybéli civil szervezetek tevékenységének megismerésére.
A 2010-ben először megtartott rendezvény idén kétnaposra nőtte ki magát. Csütörtökön a Márton Áron téren várták az érdeklődőket a civil szféra képviselői. A délelőtt tíz órakor elkezdett program során az Albert Schweitzer Alapítványnak a hajléktalanság témájában kiírt fotópályázatára beérkezett munkákat, valamint több mint 25 helybéli civil szervezet bemutatkozó molinóit is meg lehetett tekinteni. A Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány emberméretű társasjátékkal rukkolt elő, az Ember ne mérgelődj! szabályaira alapuló játék során egy-egy projekt finanszírozásáért játszhattak a csapatok, egyebek mellett énekeltek, viccet és verset is mondtak a közönség legnagyobb derültségére. Az eseményre Bunta Levente polgármester is kilátogatott, köszönetet mondva a civil szervezetek munkájáért, valamint arról biztosította a szervezőket, hogy az önkormányzat a továbbiakban is támogatja tevékenységüket.
A Civil Napok szombaton a Csicser Tangazdaságban (Budvár utca 42./B szám alatt) folytatódik: délelőtt 10 órától délután 6-ig színes, szórakoztató programokra várják a családokat. Lesznek különböző kézműves tevékenységek (ostorfonás, nemezelés, gyöngyfűzés, bútorfestés, csuhéfonás, rajzolás, színezés), a kenyérsütés és sajtkészítés technikáját leshetik el az érdeklődők, túrát és közösségi szaladást rendeznek a Budvárra, a gyerekeknek lesz állatsimogatás, szekerezés, valamint korai nevelés a szabadban a tipegőknek. A családok különböző vetélkedőkre is benevezhetnek (kötélhúzás, krumplihámozás, zsákban ugrás stb.), illetve közös bográcsozás, majd ebéd is lesz.
Kovács Eszter. Székelyhon.ro

2014. május 26.

Tusványos udvarhelyi főszervezővel
„Történetekből történelemmé” nőtte ki magát a Tusványos: az idén immár 25. alkalommal megrendezendő tábor főszervezője ismét az udvarhelyi ifjúsági civil szférából került ki. Vass Orsolya főszervezővel, az Udvarhelyi Fiatal Fórum elnökével beszélgettünk a feladat kihívásairól, a negyed évszázados évfordulóról, valamint arról, hogy mi a jelentősége annak, hogy egy helyi ifjúsági szervezet országos, sőt nemzetközi fesztivál szervezésében vállalhat szerepet.
– Hogyan esett rád a választás, és miért vállaltad a főszervezést?
– Egy idő után magától értetődő volt. A Tusványosnak rendszerint van egy erdélyi és egy magyarországi főszervezője. Tavaly köztes megoldás született, hisz főszervezők nem voltak kinevezve, de már akkor felmerült, hogy én lehetnék az egyik. Akkor úgy gondoltam, hogy – mivel tavaly választottak meg az UFF elnökének – korai lett volna újabb feladatot elvállalni, viszont megígértem, hogy amennyiben idénre nem kerül alkalmasabb személy, akkor elvállalom. A szervezőcsapat tagja vagyok, mióta a Magyar Ifjúsági Tanács vállalta fel Erdély-szinten a Tusványos szervezését. 2008-ban volt az első ilyen tábor. A MIT-nek közvetve az UFF is tagja, így kerültünk egy csapatba. Az első időszakban négy évig recepciófelelős voltam, utána a szervezői irodában dolgoztam, ahonnan a tábor ügyes-bajos dolgait irányítottuk.
– Melyek a főszervezői feladatkör legnagyobb kihívásai?
– Kihívás megtalálni az egyensúlyt, hogy ne csak a részvevőknek, hanem a táborlakóknak is egy különleges hét legyen ez. Továbbá az erdélyi ifjúsági szervezeteket annyira láthatóvá tenni a táborban, hogy a táborozóknak teljesen egyértelmű legyen, Erdély-szinten kik rendezik a Tusványost. Ezenkívül nagyon fontos, hogy a 130 fős szervezői csapatnak is megfelelők legyenek az életkörülményei, a lehetőségei és a munkakörülményei. Azoknak a fiataloknak, akik napi 10–12 vagy akár több órát is dolgoznak a tábor ideje alatt, nagy kihívás, ha túlélőtábori körülmények között kell eredményes munkát végezniük. Ez is egy fontos feladat számomra.
– Idén lesz 25 éves a Tusványos. Hogyan ünneplitek az évfordulót?
– A koncertek mellett a legérdekesebb, hogy idén egy olyan csapatot verbuváltunk össze saját szervezeteink soraiból, amely kifejezetten azzal fog foglalkozni a tábor ideje alatt, hogy a 25-ös számmal játsszon: a 25. évforduló kapcsán meglepetéseket, játékokat rendezzen a táborozóknak. Többnyire flash-mob szerű megmozdulásokat kell elképzelni. A lényeg az, hogy azokban az órákban, amikor holtidő van, legyen valami plusz program, amely a 25. évforduló megünneplésével kapcsolatos. Tervezzük, hogy a Tusványos hetén 25. születésnapjukat ünneplőket meglepjük és felköszöntjük.
– A fellépők közül kiket emelnél ki?
– A Tankcsapda az egyik érdekes meghívott, hisz ők is 25. születésnapjukat ünneplik idén. De jön az Intim Torna Illegál, akik lassan hagyományos tusványosozók, illetve először lép fel a Tusványoson Baricz Gergő és a 30Y.
– Főszervezőként milyen saját ötlettel rukkoltál elő?
– Egyik elképzelésünk volt, hogy legyen egy csapat, amely csak azzal foglalkozik, hogy a legfiatalabb korosztályt valahogyan megszólítsa. Mert vannak előadások, amelyek nem feltétlenül a tizenéves korosztálynak szólnak, ezért nekik is akartunk valamilyen programot szervezni. A tábor tele van olyan eseményekkel, amelyek nekik is szólnak, de általában ezeket a partnersátrak szervezik. Tehát ez volt a terv, hogy a csapatunkból néhány ember erre fordítsa energiáját, hogy szánjunk időt arra, hogy kitaláljunk egy-két olyan játékos programot, amellyel bele tudjuk vezetni a tizenéveseket a tábor hangulatába. Igyekszünk rávezetni őket arra, hogy vannak olyan programok, amelyeken érdemes részt venni, annak ellenére, hogy táborozási időszámítás szerint korán kezdődnek.
– Hogyan lehet elérni, hogy a szervezőcsapat is frissüljön? Honnan az utánpótlás?
– A MIT egy ernyőszervezet, és további négy másik ifjúsági szervezetet foglal magában, tehát Erdély-szinten le vagyunk fedve: Nagyváradtól és Temesvártól egészen Tusnádfürdőig vagy Brassóig több vidékről vannak szervezőink. A tagszervezetek tehát folyamatosan frissítik magukat, ők megoldják maguknak az utánpótlást, így ezzel párhuzamosan tud zajlani a vérfrissítés a Tusványos szervező- és önkéntescsapatánál is. De természetesen kell azon dolgozni, hogy valóban értékes és megbízható embereket vonjunk be a csapatba, viszont egy Tusványos alatt rendszerint kiderül, hogy ki való oda.
– Mi a jelentősége annak, hogy helyi ifjúsági szervezetként részt vesztek a Tusányos szervezésében?
– Nyilván elsősorban az, hogy saját programjainkat is a Tusványoshoz kellett igazítanunk, mert a tábor időpontját nem Udvarhelyről szoktuk befolyásolni, tehát nekünk kellett igazodnunk. A legkézzelfoghatóbb haszon abból, hogy az UFF nyakig benne van a szervezésben, az, hogy jó kapcsolat tudott kialakulni azokkal a szervezetekkel és egyesületekkel, amelyek részt vesznek a táborban. Így egész évben lehetnek közös programjaink, tudunk partnereket találni egész Erdélyben.
Ebben az évben például a Közéleti Vándortábor megszervezésében segítettek különböző szervezetek. Az UFF-tagok mindig középiskolásokként kapcsolódnak be a tevékenységekbe, de az iskolai évek végesek. A Tusványos ilyen szempontból is nagyon jó lehetőség, hisz az egyetemi évek alatt és akár utána is tudjuk tartani a kapcsolatot a volt tagokkal. Sokszor Tusványos miatt tudjuk visszaszerezni a volt UFF-tagokat: a szervezés során fel tudjuk keresni azokat a volt tagokat, akiknek végzettsége, szakismerete bizonyos programokhoz szükséges. Idén is sok volt UFF-os van a szervezőcsapatban, például a MIT elnöke is tagunk volt. Mások már maguk is megtalálják a helyüket, esetleg munkalehetőséget a Tusványoson szerzett kapcsolatoknak, ismeretségeknek köszönhetően.
Kovács Eszter. Székelyhon.ro

2014. május 28.

Bunta–Szász paktum: ki nevet a végén?
Mintegy 400 ezer lejnyi adóhátralékot és a vele járó büntetőkamatot halmozott fel a Székelyudvarhelyért Alapítvány: a Szász Jenő elnöklése alatt működő szervezet korábban megállapodást kötött a városvezetőséggel, hogy a tulajdonában lévő ingatlanokkal váltja ki adósságát. A paktum azonban megdőlt, hisz az alapítvány által felajánlott lakrészek egyikét még nem sikerült kiüresíteni. A városvezetőség most visszavonná a korábbi megállapodást: az ingatlanok helyett a pénzt hajtaná be, bár ennek határidejéről és módszeréről még nem tudni semmit.
„Bunta Levente és Szász Jenő üzletelnek, Székelyudvarhely pedig megint veszít” – jelentette ki Jakab Attila néppárti önkormányzati képviselő. A májusi önkormányzati ülés apropóján összehívott sajtótájékoztatón az ellenzéki frakció kifejtette: nehezményezik, hogy az évek óta húzódó ügyben miért nem tett még határozott lépéseket a városvezetőség.
A jelentős ingatlanvagyonnal rendelkező Székelyudvarhelyért Alapítvány 2012 novemberéig több mint 160 ezer lejnyi adóhátralékot halmozott fel, az ezzel járó több mint 180 ezre lejnyi késedelmi kamattal együtt a szervezet adóssága 2012-ben 345 ezer lej volt, mely összeg azóta tovább kamatozott, jelenleg mintegy 400 ezer lejes kintlévőséget jelentve a városi kasszában. Korábban egyezség született Bunta Levente és Szász Jenő között: az alapítvány elnöke az adósság törlesztésének érdekében egy, a szervezet tulajdonát képező, a Cserehát lakónegyedben lévő ingatlan két lakrészét ajánlotta fel. Akkor a polgármester úgy nyilatkozott: kétes eredetű ingatlant nem fogadhat el a város, utalva arra, hogy az említett csereháti épület az árvízkárosultaknak gyűjtött adományokból épülhetett. Később mégis sikerült kiegyezniük a feleknek, a megállapodásról tanácsi határozat is született, hogy a Székelyudvarhelyért Alapítvány a Cserehát utcai ingatlan 2., 3. és 4-es lakrészét átadja a városnak. A helyi önkormányzati képviselő-testület csütörtöki ülésének napirendjén azonban szerepel egy, a korábbi tanácsi határozat érvénytelenítésére vonatkozó tervezet, melynek értelmében a város lemond az ingatlanokról és más úton hajtaná be az alapítvány tartozását.
„Mint kiderült, a 3. lakrészben még mindig laknak, a kilakoltatást sem a tulajdonos, sem a város nem tudta véghezvinni, ezért a városvezetőség felbontaná az egyezséget. Érthetetlen, hogy az évek óta húzódó ügyben a polgármester eddig miért nem kezdeményezett adóbehajtást” – hangsúlyozta az EMNP-s városatya.
Az ügy kapcsán megkerestük Szász Jenőt is, aki portálunknak elmondta: arról, hogy a tanácsi határozatban három lakrész szerepel, ő csak utólag értesült, hisz az alapítvány a kezdetektől fogva csupán két lakást ajánlott fel az adósság törlesztésére. A 3. lakrészt kifejezetten azért nem ajánlották fel, mert abban egy idős házaspár él, Szász szerint kilakoltatásuk embertelenség lenne.
Az adósság behajtásának módszereiről, illetve ütemtervéről a városvezetőségnél is érdeklődtünk, a polgármesteri hivatal sajtóosztályához intézett kérdéseinkre azonban lapzártánkig nem kaptunk választ.
A csütörtöki önkormányzati ülés napirendjének apropóján a néppárti városatyák több kifogást is megfogalmaztak. Jakab Attila sajnálatosnak nevezte, hogy a pályázati pénzek lehívásánál Udvarhely mindig a rövidebbet húzza, utalva arra, hogy a város 200 ezer lejt hívott le a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztériumtól, holott udvarhelyszéki községek nagyobb összegeket kaptak. Példaként említette, hogy Románandrásfalván 600 ezer lejt sikerült lehívni útjavításokra. Zakariás Zoltán nehezményezte, hogy a városvezetőség újabb 300 ezer lejjel emelné az Urbana Rt. törzstőkéjét, arra hivatkozva, hogy az enyhe tél miatt veszteségesen működött a közüzemi vállalat. „A távfűtésre vonatkozó, 2020-ig kidolgozott stratégiát módosítani kell, hisz az azon a tényen alapszik, hogy a Szejkefürdőn megépül a hőerőmű, holott maga a polgármester is bevallotta, hogy források hiányában ez nem látszik megvalósulni” – magyarázta. Ugyancsak a stratégia alapja, hogy az elkövetkező években egyre több székelyudvarhelyi család csatlakozik majd vissza a távhőrendszerre. Zakariás szerint mindez csak sikerpropaganda: a város az elmúlt mintegy hat évben összesen ötmillió eurót költött a távfűtésrendszer felújítására, bővítésére, mindez azonban nem garantálja, hogy a távhő lakossági ára csökkenni fog.
Kovács Eszter. Székelyhon.ro

2014. június 4.

Összetartozás nemzeti és helyi szinteken
A trianoni emléknapon, szerdán délután ismét megtartották a Nemzeti Összetartozás Napját Székelyudvarhelyen. A Millenniumi Emlékműnél ellentmondó beszédek sora hangzott el, melyek üzenete azonban egybecsengett: Trianon ma is élő seb az erdélyi magyarság, a székelyudvarhelyiek nemzettudatában.
A Magyar Országgyűlés 2010-es döntése alapján a Nemzeti Összetartozás Napját ünnepeljük június 4-én, az évről évre megtartott eseménysorozathoz egyre többen csatlakoznak, mondta el Nagy Pál, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki elnöke. „Van tehát remény arra, hogy nemcsak a tragédiáról fogunk megemlékezni, hanem tetteinkkel azt is bizonyítjuk, hogy ha kell, akkor Udvarhelyen össze tudunk fogni” – hangsúlyozta. A Székely Nemzeti Tanács nevében felszólaló Incze Béla arra kérte a helyi önkormányzati képviselő-testületet és a városvezetőséget, hogy tanácsi határozatban nyilvánítsák ki a székelyföldi autonómiára való igényüket.
Az eseményen Bunta Levente polgármester nem jelent meg, az alkalomra papírra vetett gondolatait Jakab Áron Csaba önkormányzati képviselő olvasta fel. „Mit is jelentsen ma számunkra ez a nap a megemlékezésen túl? A két szóban, nemzet és összetartozás minden tény és minden további tennivaló benne van” – hangzott el.
Felszólalt Zakariás Zoltán, az EMNP országos alelnöke is, aki felvetette: Kell-e, és hogyan kell emlékezni Trianonra? „A magyarországi kormány intézményesítette és jövőbe tekintő módon rendezte az emlékezés kérdését. Mert az vitathatatlan, hogy ennek a folyamatnak Budapestről kell elindulnia, hogy aztán szétterjedjen az egész Kárpát-medence magyarságára, hisz minden magyar ember és közösség az egységes magyar nemzet része, amely az államhatárok felett összetartozik” – fejtette ki.
A soron következő Balázs Árpád, a Magyar Polgári Párt helyi szervezetének tagja élesen bírálta az udvarhelyi városvezetőséget. Elmondta: Székelyudvarhely megindult a nagy romlás útján.
„Udvarhelyen diktatúra van és kalodába rakott sajtószabadság. Az egykori anyaváros elindult a lejtőn, a trianoni úton. Ez fáj. Szemetekbe mondom az igazat, akkor is, ha sebez, mert magyar az, akinek fáj Trianon. Huszonöt év tapasztalata mondatja velem. A labancoknak nem fáj, nekik a pénz a fontos és a hatalom, huszonöt éve” – sorolta, majd végezetül hozzátette: Fáj Trianon, fáj Székelyudvarhely!
Máthé Konrád a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet képviseletében szólalt fel, azt sérelmezve, hogy a nemzet tragédiájának nevezett trianoni események után „sem vagyunk képesek méltón emlékezni és gyászolni ezen a napon”. A beszélők sorát Fancsali Zoltán, a Jobbik Magyarországért Mozgalom udvarhelyszéki szervezetének tagja zárta.
Az eseményen közreműködött a Balázs Ferenc Vegyeskar, valamint Gajewszky Klára nyugdíjas szavaló. A megemlékezés koszorúzással és a magyar, illetve a székely himnusz eléneklésével zárult.
Kovács Eszter. Székelyhon.ro

2014. június 4.

Udvarhelyszéki településtörténetek rajzolódnak ki
Fizikai, szellemi és eszmei mivoltában is teljesen saját tárlattal jelentkezik a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum: az intézmény régészei által végzett tízéves kutatómunka summázása a Templomok a föld alatt című kiállítás, melynek megnyitóját csütörtökön délután hat órától tartják.
Az elmúlt tíz év régészeti tevékenységének egy szegmense tárul a látogató elé az udvarhelyi múzeumban: a földszinti termekben berendezett, Templomok a föld alatt című kiállítás kurátorai Nyárádi Zsolt és Sófalvi András régészek. A több mint két tucatnyi udvarhelyszéki településen végzett ásatások, geofizikai kutatások és felmérések célja a középkori templomok és a köréjük szerveződött temetők feltárása volt.
„Az ásatások egyre kiterjedtebbek, legújabb projektünk a patakfalvi elpusztult középkori templom feltárása. Ebben amerikai antropológusok is segédkeznek. A kutatások most már nemcsak önmagukban zajlanak, hanem tágabb kiterjedésben is próbáljuk kontextusba helyezni az eredményeket. A templomok kiemelkedő szerepet játszottak egy-egy település történetében, és ha ezek létrejöttét keltezni tudjuk, akkor nagyon közel járul a település kezdeteinek keltezéséhez” – sorolta Nyárádi Zsolt. A szakember kifejtette: a tavaly nyáron alkalmazott, ún. C12-es módszer (melynek során az élő szervezetekbe beépült szénatomot vizsgálják) segítségével sikerült megállapítani például, hogy Bögözben és Lövétén is a 12. század második felében keletkeztek az első sírok, és közvetlenül ezek közelében épültek az első templomok is.
Fenyéd például a vizsgálatok alapján valamivel korábban, a 11. század végén, a 12. század elején keletkezhetett. „Mindez hihetetlenül újszerű eredmény, hiszen csupán a leletekre hagyatkozva időben ennyire nem tudtunk volna visszamenni. Az amerikai antropológusok által a csontanyag vizsgálata során kapott eredmények kiegészítik ezt a kutatást” – tette hozzá a régész.
A tetemes kutatási eredmény és adat egy szegmense látható ezúttal a múzeumban: a kurátorok kiemeltek néhány olyan udvarhelyszéki templomot, amelyek valamilyen szempontból érdekesek. „Csupán néhány négyzetméteren képtelenség lenne bemutatni mindazt, amit az évek alatt összegyűjtöttünk, ezért kiemeltünk néhány objektumot, amelyek legérdekesebb szegmenseit igyekszünk bemutatni” – magyarázta Sófalvi András, a régészpáros tagja.
A tárlatot két kisfilm is kiegészíti, ezek egyike a sokszor „csodabogárként” kezelt régészek mindennapi munkáját mutatja be. „További érdekesség, hogy a homoródszentmártoni templom elpusztult Szent László-freskóját, amelyet Huszka János örökített meg, kiegészítő elemként csatoltuk a tárlathoz” – árulta el Sófalvi. Egyébként a kiállítás látványtervét Baróti Hunor képzőművész készítette.
A templomok a föld alatt elnevezésű tárlat beilleszkedik a Haáz Rezső Múzeum korábbi, mind tartalmi mind formai megjelenítésben korszerű kiállításainak sorába, érdekessége azonban, hogy az udvarhelyi múzeum régészei által végzett tízéves munka konkrét eredménye, amely fizikailag, eszmeileg és szellemileg is a Haáz Rezső Múzeumhoz köthető – hangsúlyozta Miklós Zoltán múzeumigazgató.
A csütörtökön délután 6 órától tartandó megnyitón köszöntőbeszédet mond Bunta Levente polgármester, a tárlatot pedig Gyöngyössy János szakíró, grafikus és Juhász Ábel református lelkész nyitja meg.
Kovács Eszter. Székelyhon.ro

2014. június 23.

Svájc Székelyföldjéről érkezett
Székelyföldön talált rá második otthonára Jan-Andrea Bernhard castrischi lelkipásztor, a Zürichi Egyetem egyháztörténet-tanára, a svájci–magyar kapcsolatok doktora. A svájci Graubündenben élő rétoromán kisebbség református gyülekezetének egyházi vezetőjét a barátság és a kíváncsiság hozta először a transzilván tájakra, a vidék, az emberek olyannyira elvarázsolták, hogy elszánta magát: megtanul magyarul. Jan-Andrea Bernhard a hétvégén magyarul hirdette az igét a kányádi református közösségnek.
Tizenöt évvel ezelőtt találkozott az akkor még Kolozsváron szolgáló, most már Kányádban élő Sógor Géza református lelkésszel, mesélte Jan-Andrea Bernhard. A svájci Graubünden Kanton castrischi gyülekezetének vezetőjével Kányádban beszélgettünk, hisz a lelkész ünnepi alkalomra érkezett másodszor a faluba: közbenjárásával sikerült restaurálni a helyi református templom matuzsálemi korú orgonáját. „Három tényező, esemény mutatta meg az utat számomra, hogy Erdélybe, Székelyföldre el kell látogatnom, illetve hogy meg kell tanulnom a magyar nyelvet. Az első mentorom javaslata volt, hogy írjak disszertációt egy svájci lelkipásztorról, aki Debrecenben tanult a 18. században. A második ok, hogy volt egy fuvolatanárom, aki Máramarosszigetről származott, és 1982-ben emigrált. Ő sokat mesélt hazájáról, ezért ismertem Erdély helyzetét, történelmét. A harmadik dolog, hogy 1998-ban voltam Zürichben egy szemináriumon, ahol találkoztam Veres László marosszentkirályi lelkipásztorral” – sorolta.
Rétoromán: kulcs minden más nyelvhez
1999-ben egy istentiszteleten hallott először magyar szót, a nyelv olyannyira lenyűgözte, hogy elhatározta: hozzáfog megtanulni. „Néhány éve meghívást kaptam, hogy vendégtanárként dolgozzak a kolozsvári Teológiai Intézetnél. Így hát gyorsan meg kellett tanulnom magyarul, ezért otthon Svájcban minden reggel felkeltem ötkor, és lapoztam a lexikonokat” – idézte fel. A rétoromán neolatin nyelv, beszélői úgy tartják: kulcs minden más európai nyelvhez. „Kivéve a magyarhoz” – jegyezte meg mosolyogva Jan-Andrea Bernhard. Hozzátette, „nagyon idegen volt a magyar, bár a nyelvtan szempontjából egyszerűbb, mint a német. A hangsúlyozást viszont nehéz úgy elsajátítani, hogy ritkán van alkalmam magyarul beszélni.”
Graubünden a svájci rétoromán Székelyföld
Területét tekintve Graubünden Svájc huszonöt kantonjának legnagyobbika, a hegyvidéki domborzat miatt viszont lakossága kicsi. „Graubündenben körülbelül 30 ezer ember beszél rétorománul, a teljes országban mintegy 60 ezer ember beszéli a nyelvet. A térséget ugyan Rétorománföldnek nevezzük, de ez csupán egy név, nem létezik, nem egy autonóm tartomány, viszont Svájcban közel hétszáz éves hagyománya van az egyenlő jogú kantonok szerinti területi felosztásnak, így a régión belül a helyi közösség határoz a társadalmi szerveződésről” – vázolta. Az olasz, német és francia nyelv mellett a rétoromán is hivatalos államnyelv Svájcban, melynek öt, ma is használt dialektusa van. Mint a spanyol és a portugál, annyira hasonlítanak egymásra a dialektusok – tudtuk meg. „Érdekes helyzet ez, hisz a mintegy 60 ezer ember lényegében öt dialektust beszél. A castrischban használatos sursilva (jelentése: az erdő fölött – szerk. megj.) dialektusban tanítanak például a helyi iskolában, de a népszavazások alkalmával is az adott dialektusban megírt szavazócédulát kapnak az állampolgárok” – sorolta a példákat.
Ilyen tekintetben Graubünden Svájc Székelyföldje – jegyezte meg –, hisz nemcsak a táj hasonló, hanem a nyelvjárások sokszínűsége is. „Talán ezért érzem úgy, hogy Erdély és Székelyföld számomra olyan, mint a második otthonom. Ha hindu lennék és nem keresztény, azt mondanám, hogy egy korábbi életemben biztosan itt éltem” – summázott mosolyogva.
Kovács Eszter. Székelyhon.ro

2014. június 27.

Székelyudvarhelyi igen az autonómiára
A székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testület egyöntetűen elfogadta csütörtöki ülésén a Magyar Polgári Párt (MPP) frakciója által beterjesztett autonómia-határozattervezetet, mely szerint a település a székelyföldi önkormányzatokkal együtt egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akar tartozni.
Az ülésen felszólaló Bodnár László jegyző megjegyezte, véleménye szerint a tárgyalt téma meghaladja a helyi önkormányzat hatáskörét, hisz a városatyák csak olyan ügyekben dönthetnek, melyeket megvalósíthatnak.
Biró Edit, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tanácsosa arra mutatott rá, hogy a prefektusi elutasítástól eltekintve a határozatot azért is fontos elfogadni, hogy Székelyudvarhely példát mutasson a Székelyföld határvidékein lévő települések önkormányzatai számára.
Csütörtökön egyébként az MPP csíkszeredai önkormányzati frakciója is benyújtotta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett autonómiapárti határozatot, mely várhatóan a következő tanácsülésen kerül napirendre.
Mint ismeretes, az SZNT február 12-én fordult nyílt levéllel a székelyföldi önkormányzatokhoz, arra kérve ezeket, hogy fogadjanak el autonómiapárti határozatot. A szervezet a határozat szövegtervezetét is mellékelte. A felhívásnak eddig 12 település önkormányzata tett eleget.
Kovács Eszter. Székelyhon.ro



lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-92




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998